Copyright ©
2004
INFONIA Alapítvány
| Kutatási Jelentés -
archívum ITTK – INFINIT MŰHELY Kutatási Jelentés 9-10. BEVEZETŐ Az információs társadalom új kultúrpolitikája felé Az információs és kommunikációs technológiák már kezdeti formáikban is megváltoztatják a szélesebb értelemben vett kultúrát. E döntő fontosságú változások egyik következménye az, hogy változik az emberek viszonya a szűkebb értelemben vett kultúrához. Hogyan változnak a preferenciák, hogyan alakul át a befogadási készség, a befogadás módja, közege, helye, közösségisége, időpontja? S ami talán még fontosabb: hogyan, mikor és milyen mértékben változtatják a befogadók gondolkodás- és tevékenységmódját a befogadott kulturális tartalmak? Z. Karvalics László INTERNET-TRENDEK Az információs társadalom megosztottsága, avagy a digitális szakadék megközelítésének lehetőségei Megdöbbentő adatok láttak napvilágot az utóbbi időben. Ezek közül csak néhányat idézve: Finnországban több host számítógép található, mint Dél-Amerika összes országában együttvéve, New York városában többen használják az Internetet, mint az afrikai földrész egészén, a Föld népességének majdnem fele még életében soha nem telefonált. Ha azt mondjuk, hogy az információs és kommunikációs eszközök fejlődése és terjedése forradalmi méretű változásokat generál a szerencsésebb országok társadalmi és a gazdasági rendszerében, ezzel nagyjából egyet lehet érteni. Idézzünk a napos oldalról is néhány adatot: durván, naponta 150 ezer emberrel nő az online népesség száma a világban, minden nap 2 millió új weboldallal többet érhetünk el, a hálózatra kapcsolt számítógépek száma napi 200 ezerrel gyarapodik. Nem véletlen, hogy a jelenséget leíró digitális szakadékról annyi szó esik napjainkban. Ebben a tanulmányban azt próbáljuk körbejárni, hogy mit is takar a kifejezés, a megosztottság milyen fajtáival találkozhatunk, mit mondanak számunkra a különböző megközelítésmódok. Molnár Szilárd MÉDIAKONVERGENCIA “Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta” – A konvergencia jelensége, és ami mögötte van Mindazok, akik szakmai munkájuk részeként érintkeznek a konvergenciával, esetleg intézményi stratégiájuk kialakításakor vagy közszerepléseik alkalmával érintik a fogalmat, hasznos háttérirodalmat találnak az ITTK kutatóinak tanulmányában. A konvergenciafolyamat elméleti és történeti dimenzióinak bemutatása, a legfrissebb fejlemények áttekintése, a témakör európai alapdokumentumának tekinthető Zöld Könyv részletekbe menő elemzése tartósan kínál “muníciót” valamennyiük számára. Pintér Róbert – Dr. Élő Gábor – Z. Karvalics László A multimédia szabályozása A digitális műsorterjesztési technikával, ugyanakkora frekvenciasáv felhasználásával 4-8-szor annyi – és jobb minőségű - televíziós műsor továbbítható, mint a jelenlegi, analóg műsorátvitellel. A kapacitásbővülés teszi lehetővé, hogy a jövőben lényegesen növekedjék az országos, körzeti és helyi műsorok száma, a frekvenciaspektrum szűkössége pedig nem korlátozná a stúdióengedélyek kiadását. Azok az európai országok, amelyek előbbre tartanak a digitális műsorsugárzás előkészítésében, kb. 2010-re prognosztizálják az analóg sugárzás teljes megszűnését és a digitálisra való áttérést. Ez gyökeresen átértékeli a hazai törvényekben foglaltakat és az Országos Rádió és Televízió Testület, a Hírközlési Főfelügyelet szerepét, jelentőségét. M. Tóth László MÉDIA ÉS DEMOKRÁCIA Internet és a demokratikus attitűdök 2000 közepén fejeződött be az a Demokratikus állampolgári szocializáció címet viselő kérdőíves vizsgálat, mely Pécs összes harmadikos középiskolás diákját érintette (1754 fő). A Kurt Lewin Alapítvány és az ELTE Szociálpolitika Tanszékének közös kutatása arra a kérdéskörre irányult, hogy vajon milyen attitűdökkel, cselekvési mintákkal és a társadalmi világról szóló ismeretekkel rendelkeznek a középiskolások. Jelen rövid ismertető a diákok attitűdjei-ismeretei és tömegkommunikációs fogyasztása – beleértve Internet-használati szokásait – közötti összefüggéseket kívánja bemutatni. Ligeti György PÉNZINFORMATIKAI TRENDMOZAIK Digitális pénz az új gazdaságban Internetes fizetési megoldással napjainkban még meglehetősen kevesen élnek, az elektronikus fizetőhelyek száma is alacsony. A széleskörű felhasználásra ugyan még várni kell, de az internetes bankolás már létező jelenség és az alapvető infrastrukturális feltételek adva vannak. A digitális pénz bevezetésére tett kísérletek közül ugyan több is (átmeneti?) kudarcot vallott, de a fejlesztések nem állnak meg. Vigh Dániel Értéknövelt mobil szolgáltatások a pénzügyi szektorban A mobil adatátvitel, és az erre építő üzleti lehetőségek – nevezzük ezeket mobil kereskedelemnek – egyike napjaink legélénkebben vitatott területeinek. Egyfelől több elemző, a hálózati szolgáltatók, és természetesen a készülékgyártók fényes jövőt és több tízmilliárd dolláros bevételt jósolnak a mobil kereskedelemnek; vannak, akik a mobil kereskedelemben vélik felfedezni az új gazdaság azon területét, ahol Európa versenyelőnyre tehet szert az Egyesült Államokkal szemben. Érvelésük legtöbbször az adatátviteli (WAP) képességekkel rendelkező mobilkészülékek számának látványos (és további) felfutására, a személyi számítógépek beszerzési és üzemeltetési költségeivel szembeni versenyelőnyre, valamint az azonnali, időbeli, helyi, és földrajzi korlátok nélküli elérhetőségre épül. Mika Zoltán ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Internetező utazók és utazó internetezők “Az emberek nem vásárolnak meg első látogatásuk alkalmával egy komplett utazást” – hangzott el a közelmúltban a PhoCusWright amerikai Internet-turisztikai cég Internet Travel Forum címmel New Yorkban megrendezett konferenciáján. “A felhasználók ma még nincsenek felkészülve arra, hogy egy 2000-3000 dolláros csomagot egyetlen kattintással megrendeljenek” – folytatta Pete Whelan az adventureseek.com társalapítója és ügyvezetője. A cégvezető úgy látja, ma még a magas bevétel elérése csak élő kommunikáció révén valósítható meg, ezért elengedhetetlen a személyes (telefon, chat) ügyfélkapcsolat, és kiemelten fontos szerepük van az email-üzeneteknek. Ugyanezen a konferencián a PhoCusWright a 2000. évi becsült piaci adatait prezentálta, a cég szakértői 2000 végéig 13 milliárd, 2001-re pedig már 20 milliárd dollár forgalmat prognosztizáltak. Szabó Erik KUTATÁSI VENDÉGOLDAL Tulajdonosi viszonyok a
távközlési piacon Széchenyi Terv
Információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program Az informatika
megjelenése és hatása az iskolában Az új generáció és az
új média: Internet-használat és informatikai kultúra a 10-18 évesek körében Az elektronikus
kereskedelem itthon: üzleti modellek Online reklámokkal
kapcsolatos attitűdök Mobil penetráció
Magyarországon A magyar
Internet-gazdaság – 2000. második félév TUDÁSTECHNOLÓGIAI FIGYELŐ A tudásmenedzsment gyökerei I. A tudásmenedzsment ma érvényesülő gyakorlata nem jelent paradigmaváltást a gazdaságban, de így is magában hordozza egy új gazdasági szemléletnek megfelelő menedzselés lehetőségének csíráját. Amennyiben nem valósul meg a gazdasági szemléletváltás, akkor a tudásmenedzsment elvi lehetőségei sem bontakoznak ki, nem lehet hosszabb távon eredményes, helyébe “másik” menedzsment diszciplína lép. A tudásmenedzsment kiteljesedése a gazdaságban paradigmaváltáshoz vezethet. E. Szabó Gábor
|