Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Munkatársak

Vendégkönyv

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

Kutatási Jelentés

A tartalomból

Archívum

Impresszum

Megrendelés

Kapcsolat

Könyvprogram

Hogyan értelmezzük azt a meglepő adatot, hogy ebben az évben egyedül a hálózati adatok előfizetésével 21 milliárd dollárt pocsékolt el a “vállalati Amerika”? Miért állíthatjuk biztosan, hogy a vállalatok túl sok vagy rosszul megválasztott adatokat vásárolnak? Miért nem tesz a legtöbb vezető különbséget a releváns és a szignifikáns adatok között? Az áttekintés a gyógymódként kínált integrált vállalati adatvásárlási stratégia és az adattérképezés mellett további megfontolásokra is felhívja a figyelmet

Az Internetről születő óriási adattömeg önszervező és önrendező: mindig kirajzolódnak azok a csomópontok, amelyek az éppen befejeződő egy-két hónapos periódusok “sláger-témái” (ezúttal például az Internet, az üzlet és az állam háromszöge, valamint a legfiatalabb korosztály hálózathasználata), miközben szűnni nem akaró igény munkál a kutatóműhelyekben, hogy a változások valódi tétjéről, a társadalom, a kultúra, a hétköznapok átalakulásáról szolgáltassanak mértékadó információt. Ettől a kettősségtől a legfrissebb kutatási eredményeket ismertető elemzés sem képes eltekinteni.

A hazai “intelligens város” tanulmányok eddig leginkább tájékoztató-döntéselőkészítő, technológiai oldalról foglalkoztak a kérdéssel. Szerzőnk bebizonyítja, hogy mód van elmélyült elemzésre is, amelynek szókészlete és megközelítése alapvetően városszociológiai, amely az intelligenciát a közösségi terek és információk kezelési módjaiból vezeti le. Legfontosabb megállapítási újszerűek és szemléletformálóak a hazai “intelligens város” gondolat követői számára is: 1. az intelligens település közösségszerkezetének alapja a formalizált információs hálózat, saját rendező elve pedig az érdekek nyilvános ütköztetése, az informalizmus minimalizálása. 2. Az intelligens település kialakulásának-kiépítésének legnagyobb gátját nem az infrastruktúra kiépítése jelentheti 3. A legfontosabb feladat az informális struktúráról való átállás: különböző érdekcsoportok-szereplők meggyőzése, hogy az új információs hálózat és döntési mechanizmus ténylegesen funkcionáljon.

Miközben az “old media”, a reklámipar, a PR-és marketingvilág nagy és kis szereplői tétova lépésekkel araszolgatnak a hálózati világ felé, az elektronikus kereskedelem detonációja a leginkább érintett szereplők, az eladók számára teszi egyre sürgetőbbé az Internetes marketing standardjainak és speciális szaktudásainak életre hívását. Evvel együtt az ún. “eMarketing” legfőbb célját a szakértők nem az eladásban jelölik meg, hanem a vásárlókkal tartott kapcsolattartásban és a szolgáltatások nyújtásában. Minden oldalról, egyre több szereplő felé erősödik a nyomás, hogy a hagyományos marketing-munkában megszokott szakmai bázisra építve lehessen tervezni a Webes jelenlétet is. Mostani összeállításunkban azt kívántuk érzékeltetni, hogy, a kutatási háttéren nem múlik semmi: az alább következő hat, hosszabb-rövidebb tanulmány sorra megismertet a Web-marketing “legforróbb” kérdéseivel.

One-to one Web-marketing
Paksi Attila

Az édeklődéscsoportok jelentősége az elektronikus kereskedelemben
-tz-

Reklámjog az Interneten. Az alapvető problémák
Verebics János

Vajon mi a jelentősége annak, hogy az Európai Közösségben a távközlést korábban jellemző –- főként kormányközi – együttműködés mára nemzetek feletti kormányzási rendszerré alakult át? Annak, hogy a távközlés liberalizációját követelő csoportok transznacionális közösséggé szerveződtek? Tudják-e azt, hogy gyökeresen átalakult a távközlésszakma szerkezete, hogy számos új munkahely létesült? Az ITTK kutatója a “nem szakmabeliek” számára foglalta össze a folyamat leglényegesebb tudnivalóit és tanulságait.

Noha a Médiatörvény születése pillanatában is tele volt ellentmondással (1), szinte egyáltalán nem érintette a “digitális forradalom” által egyre sürgetőbben követelt definíciós és szabályozási kérdéseket (2), valamint az európai szabályozáshoz való igazodás aprómunkájához is láthatóan változások tömegére kell számítani (3), a kulcsfontosságú törvény megújítása-kiegészítése várat magára. A stratégiai tempónyerés helyett terméketlen és kisszerű napi politikai sáncharcok terepévé lett Médiatörvényhez pedig rendelkezésre állnak azok a színvonalas előkészítő anyagok, amelyek alapján mindhárom területen mód volna előrelépésre, csak a politikai akarat szükséges hozzá. Addig is, amíg a módosításra sor kerülhet, szerzőnk egy tanulságos válogatást nyújt át a törvénykezési árnyékból kiemelt szakértői megfontolásokból és javaslatokból.

Az iskolák számítógépesítése, informatizálása, az informatikai kultúra elterjedése – ha alaposabban szemügyre vesszük az előző időszak kulcsszavait, kiderül, hogy jelentékeny mértékben leszűkített szemléletet tükröznek. Nem az elementáris erejű társadalmi-gazdasági átalakulás-sorozat, hanem az intézmény és a technika felől próbálják megragadni a változásokat. Szükségesnek láttuk tehát egy olyan elemzés közreadását, amely az oktatás jövőjével kapcsolatban pár éve még szentségtörésnek számító állítások mögé megfontolt előrejelzésekből és néhány egészen friss fejlemény szemléjéből szőtt hálót.

Bank fiók nélkül: a “direct banking” közép-európai úttörője

A Kutatási Jelentés előző számában közölt pénzinformatikai hírekre és rövid elemzésekre reagáló olvasók közül sokan kértek az Internetes játéka miatt két bekezdésnyi terjedelemben érintett cseh Expandia Bankáról kiegészítő információkat – kérésükre teljes áttekintést adunk az úttörő pénzintézetről.

Olvasóink kifogásolták azt is, hogy a sok “apró” téma mellett nem nyújtunk rendszerezett és átfogó tanulmányt valamely különösen izgalmas területről – ezért választottuk az értékpapírpiac “Internetesedését” bemutató írás közlését. Bár már jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk az on-line kereskedés világában, az értékpapír-tranzakciók döntő többsége még a hagyományos módon zajlik. Amíg az új megoldások nem igazodnak egy egységes standardhoz, és amíg a befektetők nem fogadják el az új módszereket, mint a kereskedelem biztonságos és hatékony módját, addig az új megoldásokban rejlő előnyöket nem lehet teljes mértékben kiaknázni. Egy számítógéppel és modemmel rendelkező egyéni befektetőnek ugyan már most is a korábbiakhoz nem hasonlítható információs hozzáférési lehetőségei vannak, de azt a módot, ahogyan a befektetők a piacokon egymással és a többi kulcs-szereplővel érintkeznek, még nem “járta át” az új technológiát asszimiláló új kultúra. A tekintetek ilyen esetekben először mindig az Egyesült Államok felé fordulnak – vajon ott mi történik, amihez a belhoni fejleményeket igazítani kellene? Az itthoni helyzet áttekintése előtt ezért a szerzők a kontinensen túlra tekintenek.

Az Ernst & Young Vásárlás az Interneten c. tanulmánya

A Internet shopping study címen megjelent és a Kutatási jelentésünkben részletes összefoglalással bemutatott tanulmány egy széleskörű felmérés eredménye, melyet gyártók, eladók és fogyasztók megkérdezésével 1998 végén folytatott a neves tanácsadó cég. A felmérés több mint 1300 fogyasztót, 41 eladót, és 74 gyártót érintett szerte Amerikában. Elsőrendű célja az volt, hogy a szolgáltatókat segítse Internetes stratégiájuk kialakításában, s ezzel fel tudjanak készülni az elektronikus kereskedelemre.

A Carnation Consulting 1999. áprilisában kutatást készített a száz legnagyobb magyar vállalat internetes infrastruktúrájáról és Internet-jelenlétéről a Szignum Média segítségével. Adatot strukturált Webes kutatás, illetve telefonos interjúk segítségével gyűjtöttek, telefonos adatfelvétel során informatikai közép-, illetve felsővezetőket kérdeztek meg. Az eredmények viszonylag pontos és újszerű látleletet adnak a hazai nagyválllatok “Webesedéséről”.

Az eset-alapú érvelés és a fogalmi térképek ötvözése a tudáskezelésben elősegíti az eltárolt ismeretek új helyzetekben történő folyamatos alkalmazását, növeli az új ismeretek generálásának hatékonyságát, csökkenti egy szervezeten belül a tudásvesztést, és lehetőséget ad a termékeny, formális vagy informális, mindennemű szervezeti határokat legyőző, feladatorientált együttműködésre.

Géró Katalin

Vissza az archívum oldalára