Copyright ©
2004
INFONIA Alapítvány
| Kutatási Jelentés -
archívum ITTK – INFINIT MŰHELY Kutatási Jelentés 24. INFORMÁCIÓGAZDASÁG A távmunka mint lehetőség a fogyatékkal élők esélyegyenlőtlenségének csökkentésére A politikai élet szereplői egyre komolyabb érdeklődést tanúsítanak a fogyatékkal élő állampolgárok problémáinak megoldása iránt. Ezen kérdések közt az egyik legfontosabb a fogyatékkal élők munkaerőpiaci helyzetének javítása. Ez egyfelől az érintettek társadalomból való kitaszítottságának elkerülése, másfelől a munkaerőpiac egyes területein tapasztalható hiány pótlása végett is kulcskérdés. A tanulmány – elsősorban a távmunkára koncentrálva – körképet nyújt a legjobb európai és észak-amerikai eredményekről. Információs Társadalom- és Trendkutató Központ E-kereskedelem a gyakori internetezők körében A hetente többször internetezők több mint fele vásárolt és több mint egyharmada rendelt már valamilyen terméket vagy szolgáltatást az internet segítségével. Nagy többségük inkább pozitív tapasztalatokat szerzett, s csak igen elenyésző hányaduk vélekedett negatívan a benyomásairól. A NetMonitor kutatássorozat októberi eredményei azt mutatják, hogy vannak olyan termékek, szolgáltatások, amelyeknél az internet komoly üzleti lehetőségeket rejt már napjainkban is. A tendenciák alapján e területeken vélhetően tovább növekszik majd az online bevételek aránya az elkövetkező 2-3 évben. NRC Piackutató Kft. Az informatikai eszközök és alkalmazások felhasználása a mezőgazdaságban – külföldi minták A magyar mezőgazdaság nincs kifejezetten jó helyzetben, amiért részben az agrárinformatika gyakorlati hasznosítása területén észlelhető hiány tehető felelőssé. A kérdéskör egyik keveset vizsgált, ám fontos összetevőjéről, a mezőgazdasági elektronikus kereskedelemről és a hazai megvalósítási lehetőségekről a múlt év végén átfogó tanulmány készült, melynek itt a nemzetközi tapasztalatokat összegző részletét bocsátjuk közre. BKÁE E-business Kutatóközpontja Információs társadalom Indiában – az indiai–magyar informatikai együttműködés alapjai India helyzete erősen ellentmondásos az információs társadalom építése szempontjából: szoftveripara komoly sikereket mondhat magáénak, eközben viszont súlyos társadalmi-gazdasági gondokkal és modernizációs lemaradással küszködik. Cikkünk végigköveti, milyen lépések történnek az ország információtechnológiai nagyhatalommá tételére – a politikai vezetés ugyanis ebben látja a felemelkedés útját –, bemutatja az ICT-ipar eredményességének hátterét, működését, szerepét a nemzetgazdaságban és megjelenését külföldön, valamint rávilágít, milyen irányokba fejlődhet az indiai–magyar kapcsolatrendszer az IKT terén. SZIE – BMGE – Trinety Bt. – ITTK TRENDEK AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK HASZNÁLATÁBAN A családban nevelkedő gyermekek mint az információs társadalom hírnökei A gyerekek számára az információs társadalom természetes, nem tudatosult közeg. Az internet iránti nyitottság növelésében nem tulajdonítanak maguknak komoly szerepet, a szülők internetezésbe való bevonása általában közömbös számukra. A kutatás eredményei mindemellett azt mutatják, hogy a gyerekek jelentősen hozzájárulnak az internet elterjedéséhez, bár a hozzáférést maguknak kérik. A tanárok egységesen úgy vélekednek, hogy a gyerekek már most automatikusan terjesztői az információs társadalomnak. D&T Marketing Kutató és Tanácsadó Iroda Számítógép az óvodákban Az óvodai számítógép-használat hatásait feltáró kutatás az IHM Brunswick Teréz programjának előkészítése céljából készült. Az eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy van létjogosultsága a számítógép integrálásának a kisgyermekek mindennapi életébe, hiszen az már rövidtávon is hozzájárulhat a fejlődéshez a rajzolást, kézügyességet, perceptuális-motoros koordinációt, perceptuális differenciálást igénylő feladatokban – különösen a gyengébben teljesítő, illetve a számítógépet otthon nem használó gyermekek esetében. Textana Bt. ELEKTRONIKUS JOG Információs társadalom, tudásalapú gazdaság, elektronikus kormányzat, európai jogharmonizáció Csatlakozásunk időpontjáig az információs társadalom sajátos viszonyait érintő, a csatlakozás időpontjában hatályos, s a tagállamokra nézve is kötelezően harmonizálandó közösségi joganyag átvételére vonatkozó kötelezettségét Magyarország teljesíteni tudja és fogja. Ugyanakkor az új, „elektronikus” szabályozási intézményrendszer teljes mértékben még nem alakult ki: az elektronikus gazdaság hatékony és versenyképes működését akadályozó egyes jogszabályok nem kerültek módosításra, illetőleg a még hiányzó új rendeletek megalkotásra, s az önszabályozó mechanizmusok eszköztára is további kiegészítésre szorul. dr. Verebics János
|