A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Westel Mobil Távközlési Rt. – a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – rendszeres, a teljes vállalati szférát átfogó kutatásának célja az internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások ismeretének, elterjedésének, jövőjének vizsgálata, az internet alapú kereskedelemre és az információtechnológiai piacra vonatkozó várakozások feltérképezése. A cikk a hitelintézetekre, biztosítókra, értékpapírcégekre és takarékszövetkezetekre vonatkozó legutóbbi kutatás eredményeit ismerteti.

A Magyar Gallup Intézet 2002 májusában végzett felméréseiből többek között a következő adatok olvashatók ki: az önkormányzatok kétharmada rendelkezik internet-hozzáféréssel, hivatali ügyekben elektronikus levelezést alig több mint 40 százalékuk használ, honlapja pedig mindössze 30 százalékuknak van; internetkapcsolatot az iskolák közel 85 százaléka mondhat magáénak, a igazgatók becslései szerint otthoni internet-hozzáféréssel a tanárok közel negyede rendelkezik, munkájához pedig 28 százalékuk használja az világhálót; a pedagógusok véleménye szerint körükben az internethasználat általánossá válásának legfőbb gátját járatlanságuk jelenti, valamint az a tény, hogy az iskolákban nem, vagy nem megfelelő mértékben biztosított, hogy a pedagógusok hozzáférjenek az internethez.

Az NRC Piackutató Kft. és a Netsurvey Kft. 2002. november 8-án és 9-én online kutatást végzett a hazai internetezők körében a jelenleg a különböző televíziós csatornákon futó valóságshow-kal kapcsolatban. A 900 érvényes kérdőív adataiból a kutatók leginkább arra keresték a választ, hogy milyen az egyes műsorok megítélése, mennyiben tartják ezeket valóságosnak, illetve a kereskedelmi televíziók legnépszerűbb műsorai milyen hatással vannak az internetezési szokásokra.

Mi jellemző az üzleti és a civil szféra internethasználatára, hogyan vélekednek e csoportok az online megoldásokról hivatalos ügyeiknek intézésében, valamint milyen közigazgatási információkat és szolgáltatásokat igényelnek az interneten? Minderre választ kapunk az alábbi cikkben, amely a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ A Kormányzati Portál célcsoport-bővítésének előkészítése című – az Informatikai Kormánybiztosság felkérésére készített – háttértanulmányából tartalmaz részleteket. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az indokolta, hogy az egyelőre csak az állampolgárokra koncentráló Kormányzati Portál újabb célcsoportok felé is nyitni szeretne: nevezetesen a civil és az üzleti szféra, a határon túli magyarok és a nem magyar anyanyelvű külföldi állampolgárok számára is hasznos információkat és szolgáltatásokat szeretne kihelyezni a portálra.

A tanulmány A Kormányzati Portál célcsoport-bővítésének előkészítése című – az Informatikai Kormánybiztosság felkérésére készített – háttéranyag részét képezi. A kutatók húsz ország kormányzatának internetes megjelenését vizsgálták. A cél az volt, hogy a portálokon megtalálják a célcsoportokra vonatkozóan a legjobb ötleteket, megoldásokat (best practices), és, amennyiben átültethetők a magyar viszonyokra, építsék be azokat ajánlásaikba. Áttekintették, hogy milyen információkat, milyen tranzakciós – ügyintézési – lehetőségeket nyújtanak a portálok a négy célcsoport számára. Megnézték továbbá, hogy milyen kommunikációs, visszacsatolási megoldásokat kínálnak a webkikötők általában, illetve a vizsgált célcsoportok számára.

A felsőoktatási intézmények virtuális oldalának kialakítása már elkezdődött. Ebben a folyamatban fontos kérdés, hogy milyen internetes keretrendszereket, ún. tanulásmenedzsment rendszereket alkalmazunk. A tanulmány e rendszerek minőségértékelési szempontjainak felvázolásával foglalkozik, majd a szempontok alapján két, gyakorlatban alkalmazott keretrendszert vizsgál.

A tanulmány a személyes adatok védelmének hatályos magyar szabályozását tekinti át abból a szempontból, hogy az internethasználat elterjedése milyen új kihívásokkal szembesíti a jogalkotókat és a felhasználókat. A személyes adatok védelmének szabályozási megoldásait vizsgálja az elektronikus környezetben, illetve azt, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása milyen módosításokat tesz szükségessé az adatvédelem területén, és melyek azok a megoldások, amelyek – függetlenül a csatlakozástól – szükségessé váltak a technológiai fejlődés eredményeként.