Az összegyűjtött kockázati tőke volumene globális szinten évről-évre robosztus mértékben növekedett, egészen a Nasdaq 2000 végén kezdődött mélyrepüléséig. A befektetők a lendületvesztést csak rövid távúnak ítélik, és úgy gondolják, hogy 3-4 év múlva már ismét növekvő trend lesz jellemző a high-tech tőzsdéken. Magyarországon a kockázati tőke iparág alig több mint egy évtizede működik. Az eltelt időszakban a társaságok száma és az általuk kezelt tőke nagysága dinamikusan emelkedett, és a következő 2-3 évben is hasonlóan dinamikus fejlődésre lehet számítani.

A magyar piacon további koncentrációk, stratégiai szövetségek kialakulására kell számítani. A szövetségek, összefonódások kialakulása azonban nem feltétlenül Magyarországon fog megtörténni, azok alapjait valószínűleg a globális méretű fúziók és felvásárlások teremtik meg. Nem kizárható, sőt inkább valószínű, hogy a liberalizációt követően új szolgáltatók lépnek a magyar piacra, míg néhány nagy globális szolgáltató elhagyja a térség távközlési szegmensét.

A Nextra – a hazai piacon is jelenlévő pán-európai kommunikációs szolgáltató – 2001-ben 9 országra kiterjedő piackutatást készíttetett, amely a távmunka elterjedtségével foglalkozott. Magyarországra vonatkozóan a felmérést a Nextra Hungary megbízásából a Szonda Ipsos végezte el. A vizsgálat elsősorban arra irányult, hogy feltárja a távmunka és a távmunkát elősegítő technológiák munkahelyi elterjedtségét, a felső- és középvezetők munkavégzésének jellemzőit, valamint távmunkához való viszonyukat.

A vizsgálat során a kutatók arra voltak elsődlegesen kíváncsiak, hogy a megkérdezettek hogyan viszonyulnak a mindennapi életben, a hivatalos ügyek intézésében tapasztalható automatizációhoz, a gépek, a számítógép, az internet, és az egyéb interaktív alkalmazások elterjedéséhez. Az összkép azt mutatja, hogy ezek a módszerek részben már ismertek, részben még inkább idegenek, de az emberek szerint a jövő alapvetően az automatizált ügyintézésé, noha élnek bennük fenntartások is ezzel a tendenciával kapcsolatban.

A felmérés során a kutatók a következő kérdésekre kerestünk választ: Milyen az internethasználók összetétele, és milyen használati szokások jellemzik őket? Mi jellemzi azon lakosokat, akik hozzáféréssel rendelkeznek, de nem használják az internetet? Melyek az internet használatának korlátjai? Mely hatósági ügyek elintézése jelenti a legnagyobb terhet és problémát a lakosságnak? Milyen tapasztalatokkal, illetve milyen attitűddel rendelkezik a lakosság az elektronikus hatósági ügyintézés területén?

Az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma több mint 150 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben Magyarországon, ugyanakkor a növekedés üteme csökkenő mértékű. A közigazgatásra pedig ma még inkább csak az internet passzív használata jellemző, csak kevesen gondolkodnak a kétirányú kommunikáció lehetőségeinek kiaknázásában.