Manuel Castells: Az identitás hatalma (Az információs korszak II.)
A kiadás éve: 2006

Az identitás hatalma Castells Az információ kora című trilógiájának második kötete. A mű a társadalmi átalakulás és a globális gazdaság szociális, politikai és kulturális dinamikáját tárgyalja. Elemzi a kulturális, vallási és nemzeti identitás fontosságát, s vizsgálja, mit nyújtanak ezek az identitások a társadalmi mozgalmaknak. Bemutatja a gazdaság és hatalom zabolátlan globalizálódásával szembeszálló népi mozgalmakat, az alternatív társadalmi szerveződésekre vonatkozó elképzeléseket, amelyek például a környezetvédő és a nőmozgalmakban öltenek testet. Foglalkozik a nemzetállam válságával s annak hálózati állammá történő átalakulásával, a nemzetek feletti kormányzás nehézségeinek a politikai demokráciára gyakorolt hatásával, a politikai reprezentáció gyengülésével a média és a botránypolitizálás feltételei között. Az 1996-ban megjelent első kiadást a szerző 2003-ban alaposan átdolgozta, kiterjesztve elemzéseit a globalizálódó világ olyan új jelenségeire, mint a globális terrorista hálózatok, a globalizációellenes mozgalmak, a politikai legitimitás válsága világszerte és a hálózati állam elméletének új fejleményei.

Manuel Castells információs társadalomról szóló trilógiája (Az információs korszak) a kilencvenes évek egyik legünnepeltebb munkájaként hamar bekerült a posztindusztriális társadalomról szóló klasszikusok közé. A három vaskos kötet (1500 oldallal) azóta számtalan nyelven látott napvilágot, és angolul már a harmadik (javított) kiadásánál tart. 2005-ben nagy adósságát törlesztette a könyvszakma a mű első kötetének megjelentetésével, amely az elmélet megalapozásával, a Hálózat (Net) mindent elsöprő világával foglalkozik és többek között olyan új, azóta széles körben elterjedt terminusokat vezetett be a közbeszédbe, mint a hálózati vállalkozás, a valós virtualitás vagy az áramlások tere. Minden érdeklődő számára kötelező olvasmány, aki el akar igazodni a globális világ mindennapjaiban. Gyakran forgatott kézikönyvként a házikönyvtár állandó darabjává válhat a magyar olvasók körében is.

James Beniger azóta számtalan nyelvre lefordított, díjesővel fogadott klasszikus monográfiájának tárgya - szűken - a 19.század második fele, témája az ipari forradalom közlekedési és információs-kommunikációs szegmense, elmélete pedig egy olyan leírás, amely az egész világtörténeti folyamatot a társadalom irányításának (kontrolljának) kríziseivel és az azokat "megoldó" kontrollforradalmak egymást követő ciklusaival magyarázza. A kontrollkrízis a végrehajtó (operátor) alrendszerek bonyolódását és "mennyiségi (numerikus) kihívását" követni képtelen szabályozó alrendszer válsága, a kontrollforradalom a technológiai és gazdasági meghatározók villámgyors változásainak komplexuma, amely megoldja az információk összegyűjtését, tárolását és megosztását, s amelynek révén a formális vagy programozott döntések képesek a társadalmi kontrollt befolyásolni.

A francia egyetemek információ- és kommunikáció-elméleti, valamint könyvtártudományi tanszékein alapműként nyilvántartott "Kommunikációs elméletek története" szerzőjének, Armand Mattelart-nak újdonságként és rég várt hiánypótló alkotásként megjelent legújabb művében nyomon követhetjük azon mérföldköveket, melyek mentén napjaink információs társadalma kialakult. A szerző hat fejezetben kíséri végig az információs forradalom előzményeit, jelenségeit és következményeit. A kronológiai rendben fejezetenként végigkísért információs társadalom történet mellett a szövegbe ágyazott kiegészítő betétek színesítik további háttéranyaggal a már elmondottakat, közelebb hozva és feltárva számunkra Sir Francis Bacon, a francia enciklopédisták, a gyáripari menedzsment úttörői: F. W. Taylor és Henry Ford, a kibernetika atyja Norbert Wiener, Marshall McLuhan, Alain Touraine és mások örökségét, valamint az info-szféra, a felelős társadalom, az "új információs és kommunikációs rend", a média-konvergencia és számos további fogalom kimerítő magyarázatát.

A jó nevű szociológus tanulmánykötete az elmúlt évtized írásait rendezi egyetlen kötetbe. Ahogy a kötet hátlapja fogalmaz, alapvetően iránytűről volna szó, amely útba igazítja az olvasót. Mielőtt elindulunk egy kis országból egy globalizálódó nagyvilág felfedezésére, mielőtt felkapaszkodunk a világháló trapézaira, mielőtt belemerülünk egy újravarázsolódó világ színeinek és szimbólumainak forgatagába, mielőtt fejünket vesztenénk egy egyre több bizonytalansággal s kockázattal teli világban, - érdemes átlapoznunk Dessewffy Tibor új könyvét. Jó, megbízható kalauz. Eligazít. Ijesztget. Biztat. Gondolatainak tűzijátékával elkápráztat.

A Gondolat Kiadó és az INFONIA Alapítvány gondozásában 2005-ben megjelent „Internet.hu – A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 2” című tanulmánykötet egy tízrészesre tervezett sorozat második darabja. Az alcím arra utal, hogy a kötet a magyarországi „hálózati társadalom” jelenlegi helyzetét rögzítő pillanatfelvétel segítségével tudományos igényű igazodási pont kíván lenni az internettel foglalkozó, egyre szaporodó hazai írások számára. A kötetben megjelent hét tanulmányt egy széleskörű nemzetközi kutatási program, a World Internet Project (WIP) keretében tevékenykedő fiatal kutatók jegyzik.

A kötet azon izgalmas korszakot állította középpontba, amikor a régi beidegződések, a középkorra jellemző döntési helyzetek és kommunikációs csatornák helyett a mai, modern világunkra jellemző információs hálózatok létrejöttek. E korban a megismerésért, a tájékozódásért s ezek befolyásolásáért eleinte ösztönösen, majd egyre tudatosabban kezdődött meg a harc makro- és mikroszinten egyaránt.
A kötet szerzőinek horizontja a XV. század Párizsának dinasztikus propagandagépezetének működésétől a XVII. századi Magyarország és a külföldi sajtó kapcsolatán át a verbális kommunikáció és a döntési folyamatok összefüggésének bemutatásán keresztül a pletykának a kisközösségi véleményformáló szerepén, valamint Róma és a magyar egyházi elit közötti híráramláson túl az angol Kelet-indiai Társaság és Japán viszonyának alakulásáig terjed.
Ajánljuk a kötetet mindenkinek, aki érdeklődik az információtörténelem iránt, s a modern hálózatos kapcsolatok szerkezetét, szerepét a kora újkori megfelelők analógiáját megismerve szeretné összefüggéseiben is látni.

A könyv azt kívánja bemutatni, hogy
1. az "információtörténelem" régóta létező irányzat a történettudományban, még ha - intézményesedés híján- nem jelent is egységes és szerves hagyományt,
2. az információtörténelem kutatási "nyersanyaga" hosszú ideje termelődik: most a modellezés, a fogalmi tisztázás és az információ-központú megközelítés erejét érzékeltető részszintézisek elkészítése van soron,
3. az információtörténeti kiindulópontok következetes végiggondolása grandiózus kutatási programot jelöl ki, és számos ponton újíthatja meg, illetve frissítheti fel történeti tudásunkat, illetve a történeti kutatásokat vezérlő kérdésfeltevéseket.
Az áttekintés- számos kisebb tanulmány után- a témakör első rendszerezési kifejtési kísérletének tekinthető.

A teljes könyv megtalálható az Interneten a következő címen: http://www.ittk.hu/infinit/0715/malajzia.html