|
Információs Társadalom
folyóirat - archívum
2009 IX. évfolyam 4. szám
A folyóirat
digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával,
az
eMagyarország Program keretében valósult meg.
A teljes szám letöltése egyben (pdf)
BEVEZETŐ
TANULMÁNYOK
Farkas Gabriella, Gyarmati
Andrea, Molnár Szilárd: Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi
kihívásai Magyarországon
A tanulmány célja azoknak a legfontosabb statisztikai adatoknak és
korábbi kutatások alapján tett megállapításoknak az áttekintése, amelyek
alapjaiban határozzák meg az idősödő társadalom egyre szélesebb
értelemben vett problémahalmazának megértését, s amelyek nélkül a jelen
kutatási program során kapott eredmények sem értelmezhetők. Az
áttekintés kiterjed a demográfiai, társadalmi (egyéni és háztartási),
gazdasági (foglalkoztatási és jövedelmi) trendekre, az oktatás és képzés
helyzetére, valamint az idősek szociális környezetére is, de a befogadó
információs társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezésekre nem tér
ki.
Kulcsszavak: időspolitika, demográfia,
munkaerőpiac, felnőttképzés, társadalmi kapcsolatrendszer, befogadó
információs társadalom
A cikk letöltése (pdf)
Gyarmati Andrea: Az aktivitás
szerepe az IKT időskori felhasználásában
A cikk a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet
által végzett adatfelvételre támaszkodva elemzi az időskorú magyar
lakosság aktivitásának mutatóit, és egy magyarázó modell segítségével
vizsgálja bizonyos tényezők hatását az idős állampolgároknak az IKT
eszközökhöz fűződő viszonyára. Fő megállapítása, hogy az idősek fizikai,
szellemi és társas aktivitása jelentősen befolyásolja az
infokommunikációs eszközök iránti attitűdjük alakulását. Különösen erős
a szellemi aktivitás hatása az IKT alkalmazására.
Kulcsszavak: idősek, aktivitás, egészség,
tudás, IKT, Magyarország
A cikk letöltése (pdf)
Rab Árpád: A magyarországi idős
korosztály információs írástudása és motivációi
A szerző statisztikai adatok segítségével vizsgálja a magyar idősek
életminőség-javító eszközökkel kapcsolatos képességeit és attitűdjeit.
Bemutatja, hogy az új technológiákkal kapcsolatban a vizsgált korcsoport
legvilágosabban kirajzolódó véleménye egyértelműen tartózkodó vagy
elzárkózó, és az érdeklődők túlnyomó többsége is bizonytalan. Az idősebb
korosztálynak azok a tagjai, akik használják az internetet, többnyire
sikeresen megtanulták a kezelését, és önállóan képesek élni előnyeivel.
A hozzáféréssel rendelkezők között a társadalmi közvetítők segítsége
50%-kal megnövelheti a tényleges felhasználók számát. Az adatok elemzése
egyértelműen azt mutatja, hogy az időseknek az információs társadalomba
való bevonása terén jelentős feladatok várnak a képzésre és az
ismeretterjesztésre.
Kulcsszavak: információs írástudás, motiváció,
idősek, Magyarország
A cikk letöltése (pdf)
Gyarmati Andrea: Hogyan verjünk
hidat az idősekhez?
Az idősek kapcsolati hálózatának elemzése csak mostanában kerül a
kapcsolathálózat-elemzők és társadalmi tőke kutatók érdeklődésének
homlokterébe. Újabb elemzések empirikusan is bizonyították azt a
mindannyiunk által jól ismert jelenséget, hogy a kor előrehaladtával
mind mennyiségileg, mind minőségileg átalakul a kapcsolatháló és a
különböző típusú erőforrásokhoz hálózatokon keresztül megvalósuló
hozzáférés. E tanulmány szerzője a kapcsolatháló beszűkülésének,
átrendeződésének az idősek hálózati társadalomba való bekapcsolódását
megnehezítő következményeit vizsgálja. Megállapítja, hogy az idősek az
erőforrásoktól megfosztott csoportokra jellemző szubkulturális
sajátosságokat mutatnak, amennyiben zárt kapcsolati és kommunikációs
hálózatuk elszigeteli őket más társadalmi csoportoktól. Az
elszigeteltség, a zárt hálózati struktúra egyszerre oka és következménye
annak, hogy az idősek bekapcsolódása az információs társadalomba
rendkívül lassú folyamatnak bizonyul.
Kulcsszavak: idősek, kapcsolatháló, erős és
gyenge kötések, információs viselkedés, bizalom, IKT
A cikk letöltése (pdf)
Sólyom Barbara: Az idősek
e-egészségügyi igényei – fókuszcsoportos kutatásból leszűrt hazai
tapasztalatok
A cikk szerzője az idősödő korosztály e-egészségügyi szolgáltatások
iránti igényét vizsgálja fókuszcsoportos kutatási módszerrel. Főbb
megállapításai: Az 50-65 évesek korosztálya főként két okból kezdi el az
ismerkedést az internettel. Az egyik motivációs tényező a gyerekekkel, a
családdal való kapcsolattartás, a másik meghatározó elem pedig a
munkaerőpiacon való maradás, illetve a visszatérés reménye. Akinek nincs
családja és nincs állásproblémája, nem akar elhelyezkedni, az időskorban
már valószínűleg nem fogja megtanulni az internet használatát. A
vizsgált célcsoport tagjai szerint a technika „jó”, a fejlődés mindenben
segít, megkönnyíti életüket. Alkalmazásának egyetlen akadálya az állandó
tanulás kényszere. Sohasem lehet abbahagyni a tanulást, mindig újabb és
újabb dolgokat kell megtanulni, nincs leállás, a többség azonban úgy
véli, hogy ez az iram már nem nekik való.
Kulcsszavak: idősek, aktivitás, e-egészségügyi
szolgáltatások, internethasználat, technika, ambiens rendszer, fejlődés,
kirekesztődés
A cikk letöltése (pdf)
Pocsarovszky Károly, Némethné Pál
Katalin: Az időstársadalom várható kihívásait kezelő beavatkozási
területek azonosítása
Az idősödő társadalom leíró elemzése mellett fontos meghatározni azokat
a pontokat, amelyek mentén az esetleges társadalmi torzulások a
munkaerő, a közösség és a szellemi vagy fizikai aktivitás tekintetében
helyreállíthatók vagy legalábbis javíthatók. A tanulmány szerzői egy
2009-ben elvégzett kérdőíves felmérés eredményei alapján tematikusan
végighaladva a lehetőségeken kísérletet tesznek ezeknek a beavatkozási
pontoknak az azonosítására és a vizsgált változók közötti összefüggések
számszerűsítésére.
Kulcsszavak: idősödő korosztály, IKT, ordinális
regresszió, kapcsolatvizsgálat
A cikk letöltése (pdf)
OLVASÁS KÖZBEN
Goda Szilárd: Idősödés és kommunikáció
INFINIT HÍRLEVÉL
Laufer László: SenseCam - az Emlékgép
SZEMLE
English summaries of the papers
|
