|
Információs Társadalom
folyóirat - archívum
2009 IX. évfolyam 1. szám
A folyóirat
digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával,
az
eMagyarország Program keretében valósult meg.
A teljes szám letöltése egyben (pdf)
BEVEZETŐ
Klasszikusok
Tiszteletadás egy Öreg Mesternek
Z. Karvalics László: Charles Csuri, a
számítógépes képzőművészet úttörője és teoretikusa
A cikk letöltése (pdf)
Válogatott rövid esszék Charles
Csuritól
Statisztika mint interaktív műtárgy
A képzelet barangolásai
Virtuális objektumok szanatóriuma
Kitapintható mozgásérzékelés
Visszatekintések, tűnődések, ars poeticák (interjúk Charles Csurival)
A cikk letöltése (pdf)
Peternák Miklós: Steina: The Sign and
the Signal (A jelek metamorfózisa)
Ma már pontosan látható, leírható és elemezhető az úttörők elszánt és
következetes munkájától a mai médiakonjunktúra világáig vezető út,
amelynek megtételében Steina és Woody Vasulka nagy érdemeket szerzett.
Amikor a művész kezébe veszi az új eszközt, akkor annak határaira
kíváncsi, s az adott médiumra jellemző kifejezési lehetőségeket
vizsgálja. Steina művészetének legfontosabb témája, tárgya és közege a
jelfordítás és jelgenerálás: annak az átjárhatóságnak, mondhatnám úgy
is, szenzációnak a feltárása, analízise és műalkotások formájában
megvalósuló állítása, hogy az elektronikus jelfolyam érzékeink felé
fordítva egyaránt felöltheti a hang és a kép alakját, s e "kettő" akár
együttesen, akár bármelyikük a másikkal alakítható, formálható. Ehhez új
eszközökre van szükségünk, mivel a jelfolyam maga közvetlenül nem
érzékelhető, s önmagában a technikai rögzítés (egy "jó" hang- vagy
videófelvétel) még nem eredmény, inkább nyersanyaga a további művészi,
alkotó kutatásnak.
Kulcsszavak: elektronikus művészet, jel, zaj, videó, installáció
A cikk letöltése (pdf)
Marinov Gábor: Dagobert bácsitól a
kollaboratív tartalomszerkesztésig: Az animáció új útja
A huszadik század első felében kialakult animációs filmipar – bár a
technológia sokat változott – gyakorlatilag változatlan struktúrában
működik lassan száz éve. Az internet és az interaktív számítógépes
grafika fejlődése olyan új eszközöket adhat az alkotók kezébe, amelyek
segítségével kiléphetnek a jelenlegi merev keretek közül és drámai módon
megváltoztathatják a filmek elkészítésének és befogadásának módját.
Kulcsszavak: animáció, kollaboratív tartalomszerkesztés, online
alkalmazások
A cikk letöltése (pdf)
Kelemen Erzsébet: A számítógép és az
irodalom
A technikai médiumokkal bekövetkező változás az írást megfosztja
monopolhelyzetétől. A konvencionális könyvnyomtatás uralmát is felváltja
a lézeres nyomtatás által demokratizálódott produkció, „az írott szöveg
legmagasabb szintű előállítása” (Papp Tibor, Avantgárd szemmel az
irodalmi világról, 2008): írók, költők nyomtatásra kész műveket
szerkesztenek, s így nemcsak a szerzők, de az olvasók vizuális kultúrája
is finomodik. A papír mellett megjelenik tehát egy új mediális
jelhordozó hatalom, egy új „üzenetközvetítő”: a számítógép. Az új médium
az irodalom perspektíváit is kiszélesíti: felerősödik a vizualitás,
színes, dinamikus, hangos művészi alkotások születnek, s egy működő
program akár szabályos, klasszikus versformák generálására is képes. A
tanulmány szól a számítógépes irodalom történetéről, a világháló által
megújult numerikus irodalom új irányairól, s Papp Tibor művein keresztül
(elsősorban a Disztichon Alfa 16 billió alkotásával, s a Hinta-palinta
című dinamikus költeménnyel) bemutatja a számítógéppel generált irodalmi
művek sajátosságait.
Kulcsszavak: íráshordozók, ”grafoszférák”, számítógépes irodalom,
automatikus versgenerátor, versgenerálás, dinamikus kép-, szöveg- és
hangversek, gyűrűk, logo-mandalák, numerikus költészet
A cikk letöltése (pdf)
Luis y Sala: A megtalált nyolcadik
művészet – egy hipotézis kifejtése
A tárgyi-fizikai formát öltő műalkotásokat a tér három és az idő
negyedik dimenziója mentén osztályozó művészettipológia szerint az
eképpen előálló nyolcelemű rendszerben egy hely még kiadó. Ez a hiányzó
nyolcadik művészet vajon mi lehet? A szerző azt a bátor hipotézist
állítja fel, hogy ez nem más, mint a terraformálás, élettelen bolygók
lakottá tétele. Tanulmányában hat szempont mentén fejti ki érveit, s
áttekinti azokat az előképeket, amelyek a nyolcadik művészet irányába
mutatnak.
Kulcsszavak: terraformálás, animáció, szimuláció, esztétika,
spiritualitás, kozmikus művészet
A cikk letöltése (pdf)
DOKUMENTUM
Csaba Ders: Új komplexitás felé
A rendszerváltáskor elindult politikai decentralizáció, az információs
technológiák fejlődése és az ezeknek köszönhető strukturális átalakulási
folyamatok, a hazai tervezési kultúra közegét alapjaiban rajzolták át.
Az így kialakult disszonancia a tervezés közege és módszertana között
jól megfigyelhető válságot eredményezett a hazai tervezés gyakorlatában.
A szerző a tervezés diszfunkcionális működésének jelenséghalmazát a
tervezés fogalmának a hibás értelmezésében diagnosztizálja. A
posztmodern tervezési paradigmák közül választva bizonyítja ennek a
fogalomnak az érzékenységét a tervezési kultúra változásaira és
javasolja egy új társadalmi konszenzus létrehozását a tervezés
fogalmáról és rendszeréről. A változás jellege alapján ezt a
konszenzusépítést egy tanulási folyamatban azonosítja.
Kulcsszavak: tervezés elmélet, közpolitika, magyar posztmodern,
építészet, tervezés kultúra, átalakulás, tanulási folyamat
A cikk letöltése (pdf)
Décsy Eszter: Egy cyber-filmográfia
első vázlata
A szerző a tudományos fantasztikus, a cyber és a fantasy filmek
határvonalán mozogva, egy régi-új műfaj, a cyber filmek listáját állítja
össze 1982-től kezdve. A cikk célja sokkal inkább egy konstruktív vita
és közösségi gyűjtés elindítása, mintsem a teljességre törekvés – ennek
ellenére már az induló lista is meghaladja a 100 tételt…
Kulcsszavak: film, mozi, sci-fi, fantasy, cyber
OLVASÁS KÖZBEN
Galántai Zoltán: Székely Iván – Szabó Máté Dániel (szerk.): Szabad
adatok, védett adatok 2.
SZEMLE
English summaries of the papers
|
