A 2008. VIII. évfolyam 4. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

Bevezető

Pierre Lévy: Az értelmiség új felelőssége a kommunikáció korában
Pierre Lévy a kollektív intelligencia és a digitális hálózatokban kibontakozó hipertextuális kommunikáció felől közelítve foglalkozik az értelmiség felelősségével a Le Monde Diplomatique magyar kiadásában megjelent rövid írásában, ami jelentős figyelmet váltott ki a magyarországi gondolkodók körében is. Cikkét különböző területeken működő neves hazai szakemberek kommentárjaival együtt közöljük újra, kis ajánlott olvasmánylistával kiegészítve a benne szereplő kulcsfogalmak hátterének megvilágítására az értelmiség társadalmi funkciói, a nooszféra és Lévy új metanyelve témakörében.
Kulcsszavak: az értelmiség felelőssége, hipertext, hálózatok, metanyelv, nooszféra

A cikk letöltése (pdf)

HOZZÁSZÓLÁSOK PIERRE LÉVY „AZ ÉRTELMISÉG ÚJ FELELŐSSÉGE A KOMMUNIKÁCIÓ KORÁBAN” CÍMŰ ÍRÁSÁHOZ

Alföldi István: Az értelmiség szerepe, felelőssége

Benczúr András: Hozzászólás az értelmiség felelősségéhez

Bőgel György: Korlátlan felelősség?

Csermely Péter: Információrobbanás és kollektív intellektus – és ezek jelentősége hazánkban

Csaba Ders: Néhány gondolat a szimbolikus rendszerek szerepéről az építészetben és általában a környezetalakítás kultúrájában
 

Tamás Pál: Értelmiségi szereprepedések
 

Pajor Enikő: Digitális forrásmozaikok Pierre Lévy eszméihez

A cikk letöltése (pdf)

KLASSZIKUSOK

William McDougall: Csoporttudat

A pszichológus William McDougall 1920-ban megjelent The Group Mind című könyvének a szociológus Robert Maciverrel polemizáló oldalait a szerkesztőség tudománytörténeti érdekességként közli újra. A csoporttudat mibenlétének kérdése ugyanis az internet révén összekapcsolt lassan másfél milliárd ember és egyes csoportjaik összehangolt tevékenysége révén újult erővel vetődik fel, és érdekes ellenpontot képez a legfrissebb diskurzusokkal. A szöveghez Z. Karvalics László írt bevezetőt (McDougall kontra Maciver: ember, csoport és tudat).
Kulcsszavak: csoporttudat, William McDougall, Robert Maciver

A cikk letöltése (pdf)

Z. Karvalics László: A fától az erdőt: Az információközösség fogalmának értelme és szükségszerűsége

(Egy hajdanvolt tudósvita nyomában)
Hogyan modellezzük az individuális tudattartalmak individuumok feletti közösségi mintázatokká való összekapcsolódását? A szerző az eddigi megoldásokhoz képest új oldalról közelíti meg a kérdést: a különbségek levezethetőségét nem egyszerűen ugyanolyan fontosnak tartja, mint az azonosság kérdéskörét, hanem egyenesen nélkülözhetetlennek, az azonosságok és a különbségek ugyanis egyaránt ugyanarra a közös magyarázó mechanizmusra vezethetőek vissza. Kimutatja, hogy négy rétegből (fizikai attribútum-kombinációk, individuális tudattartalom-kombinációk, kulturális kódok és tartalmak kombinációi, reflektív csoportfogalmak és azok kombinációi) származnak azok az információs alakzatok, amelyeknek a rekonstrukcióival információközösségek definiálhatók, a viselkedések különbözőségét pedig az információközösségek „metszéspontjai” értelmezik.
Kulcsszavak: Információközösség, azonosság és különbözőség, kulturális kód, attribútumok, csoporttudat, William McDougall, Robert Maciver

A cikk letöltése (pdf)

Pete Krisztián: A társadalmi konvenciók természetéről

A társadalmi konvenciók alapvető szerepet töltenek be mindenféle társas cselekvés összehangolásában. Az információs társadalom kialakulásával létrejövő új társadalmi gyakorlatok vizsgálatában is nagy segítségünkre lehet, ha képesek vagyunk azonosítani a mögöttük lévő konvenciókat. A dolgozat a konvenciók alapvető jellegzetességeinek szem előtt tartásával tesz kísérletet a konvenciók természetének feltárására. A konvenció David Lewis által adott definíciója számos ellenvetésnek nem tud megfelelni, a kollektív intencionalitás segítségül hívása pedig azért nem jelent valódi segítséget, mert a konvenciókkal szemben támasztott egyes követelményekről nem tud számot adni. Az egyesek által kiútként megjelölt naturalizálás pedig azért nem lehet kielégítő, mert egyrészt túl reflektálatlan, másrészt mentesnek kell lennie minden intencionalitástól, holott konvenciókról csak intencionális ágensekkel kapcsolatban beszélhetünk. A szerző által javasolt megoldás a konvenció olyan informális meghatározása, ami elkerüli Lewis túlformalizálását, de megőrzi annak motivációit, és teljes mértékben megfelel a konvenciókkal szemben támasztott intuitív követelményeknek.
Kulcsszavak: társadalmi konvenciók, információs társadalom, kollektív intencionalitás, naturalizált elmélet

A cikk letöltése (pdf)

Paolo Jedlowski: Az emlékezet szociológiája. A tudományos vizsgálódás főbb területei és problémái

A tanulmány az emlékezet szociológiájának kérdéskörét tekinti át; az egyéni emlékezet társas természete, a kollektív emlékezet, valamint a múlthoz való kulturális viszonyulás kapcsán röviden felvázolja a tudományos vizsgálódás főbb területeit és problémáit. A felsorolt kérdések ma elsősorban az idő szociológiájának perspektívájából relevánsak; a szerző bemutat néhány ebből fakadó elméleti problémát, valamint felvázol néhány olyan irányt, amelyben a továbblépés lehetséges. A fenti kérdések mindazonáltal a társadalmi diskurzusban, valamint az egyéni és kollektív emlékezetek formálásában is meghatározó szerepet töltenek be, jobb megértésük ugyanis nagyban elősegíti a társadalmi lét kontinuitásának és diszkontinuitásának tanulmányozását, illetve az aktuális konfliktusok és a kulturális kötődések vizsgálatát.
Kulcsszavak: megemlékezés, kultúra, identitás, egyéni és kollektív emlékezet

A cikk letöltése (pdf)

KONFERENCIABESZÁMOLÓ
 

Székely Levente – Urbán Ágnes: Digitális televíziós workshop az ESOF 2008 keretében

OLVASÁS KÖZBEN
 

András Ferenc: Zsuzsanna Kondor: Embedded Thinking
 

INFINIT HÍRLEVÉL
 

Gyenes Fruzsina: A Wifi falu programról

Mikecz Dániel: Kreatív ipar: a tehetség haszna

KUTATÁSI JELENTÉS
 

Zsigó Dávid: Bloghálózatok rejtett közössége
 

SZEMLE
 

„Elköszöntő”
 

English summaries of the papers