A 2008. VIII. évfolyam 3. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

Bevezető

Pintér Róbert: Információs társadalmi tanulmányok a gyakorlatban – bemutatkozik a NETIS projekt

A NETIS (Network for Teaching Information Society – Hálózat az információs társadalom tanításáért) konzorcium az Európai Unió Leonardo da Vinci programjának támogatásával arra vállalkozott, hogy egy 2006-tól 2008-ig tartó kétéves projekt keretében kidolgozzon és teszteljen egy kurzust az információs társadalom témakörében, felsőfokú tanulmányaikat végző diákok számára. A hagyományos és e-learning módszerekkel egyaránt elsajátítható tananyagot a projekt munkatársai moduláris szerkezetben tervezték meg, előnyt kovácsolva a nemzetközi együttműködésből, ami elősegíti a tartalom rugalmas adaptálását különböző oktatási rendszerekben. Az elkészült tankönyvet, valamint a hozzá kapcsolódó szöveggyűjteményt több nyelven publikálták nyomtatott és elektronikus formában, és öt résztvevő országban folyamatos monitorozás mellett megszervezték a tananyagok kísérleti kipróbálását. A kurzus ún. „kevert módszerekkel” (blended learning) történt lebonyolítása során szerzett tapasztalatokat kutatási jelentésekben foglalják össze.
Kulcsszavak: Hálózat az információs társadalom tanításáért (NETIS), információs társadalom, hálózati tanulás

Bessenyei István – Tóth Zsolt: E-learning: A NETIS-projektben szerzett tapasztalatok

A cikkben a szerzők összefoglalják a Nyugat-Magyarországi Egyetemen a NETIS-projekt keretében oktatott kurzus tapasztalatait. Ha minden hallgató a tanárhoz fordul kérdéseivel és minden, a tudás megszerzésében megtett lépést a tanár ellenőriz, akkor ez rövid úton az információk csaknem kezelhetetlen túláradásához vezet. Ebből az is következett, hogy a résztvevők előzetes tudását és tapasztalatait is be kellett vonni a tanításba, hogy a diákok közötti tudáscsere is lehetséges legyen és ez tehermentesítse a tanárt Ez viszont csak úgy volt lehetséges, ha a részvevőkről rendelkezésre állt egy jól tagolt e-portfólió, tudástérképpel, a tapasztalatok leírásával, sikertörténetekkel, életrajzi alapadatokkal. A cikk példákat hoz a tudástérkép (kompetencia-katalógus) lehetséges témáira, s egy kompetencia-katalógus alapváltozatát is közli. Az önszervező tanulás első lépéseként a résztvevők kompetencia-lista segítségével követhetik tudásuk fejlődését. A cikk bemutat egy önellenőrző kérdőívet, továbbá foglalkozik a hálózati tanítás szervezeti, szabályozási és értékelési ellentmondásaival, a tudástérkép szerkesztésének nehézségeivel.
Kulcsszavak: e-learning, hálózati tanulás, tudástérkép, e-portfolió, önszervező tanulás

A cikk letöltése (pdf)

Tóth Zsolt – Bessenyei István: A konstruktivista oktatás környezete és a Moodle

A tanulmány a virtuális tanulókörnyezet és az e-learning keretrendszerek fejlődésének áttekintése után a Moodle L(C)MS rendszernek, a NETIS projekt e-learning keretrendszerének konstruktivista tanuláselméletre épülő működését vázolja fel. Az ingyenes és nyílt forráskódú L(C)MS rendszerek között legnépszerűbb Moodle sikereit nemcsak technikai jellemzőinek, hanem rugalmas, konstruktivista elveken nyugvó felépítésének is köszönheti. A konstruktivizmus a kiüresedő és egyre kevésbé hatékony oktatás tanuláselméleti gyökerű megújulási forrása lehet, de a Moodle-ban készült kurzusok többsége is csak ritkán épül konstruktivista alapokra. A szerzők álláspontja szerint ez főként az oktatási (egyetemi) környezet hiányosságaira vezethető vissza, s csak másodsorban a módszertan kiforratlanságára.
Kulcsszavak: konstruktivizmus, e-tanulás, oktatási keretrendszer, L(C)MS

A cikk letöltése (pdf)

Tarmo Kalvet: Az Észt információs társadalom fejlődése az 1990-es évek óta

Az 1990-es évek óta Észtország figyelemreméltó sikereket ért el az információs társadalom fejlődése terén. A tanulmány leírja a kulcsfontosságú területeken elért eredményeket és elemzi a fő tényezőket, amelyek lehetővé tették ezt a fejlődést A szerzők szerint közrejátszott ebben az állami szektor, a gazdasági szereplők aktivitása, a műszaki felkészültség és számos más társadalmi-kulturális adottság is. Az észt információs társadalom fejlődésének zászlóshajói a távközlés és a bankszektor, amelyek fontos szerepet játszottak a számítógépes írástudás növelésére irányuló és az új lehetőségek tudatosítását célzó kezdeményezésekben. Az állami szektor tevékenysége szintén döntő fontosságú volt a kedvező jogi szabályozási környezet megteremtésében, valamint az innovatív e-szolgáltatások bevezetésére indított infrastrukturális programokban is. Az állami szektorban folyó fejlesztéseket hathatósan elősegítették egyes nem-kormányzati szervezetek is. Fontos szerepet játszottak továbbá a lakosság már meglévő IKT-készségei, valamint az országban folyó K+F tevékenység, amelynek nagy részét még a szovjet idők öröksége alapozta meg.
Kulcsszavak: Észtország, információs társadalom, gazdaság, benchmarking.

A cikk letöltése (pdf)

Stoffa Veronika: Az animáció szerepe az elektronikus tankönyvekben

A tanulmány sokoldalúan szemlélteti az animáció fontosságát a számítógéppel támogatott tanításban és tanulásban. Szerzője elemzi a modern információs és kommunikációs technológiák segítségével multimediális formában feldolgozott és közvetített interaktív audiovizuális tananyagok által a tanulókra gyakorolt hatásokat. Az animáció nemcsak felkelti a tanuló érdeklődését és hosszabb ideig fenntartja a figyelmét, megrövidítve a prezentált információk megértéséhez szükséges időt, hanem hozzájárul a virtuális tanulási környezet kialakításához is. Az interaktív animáció azonnal szemlélteti a beavatkozások hatását és vizuális visszacsatolást ad azok eredményéről. A tanulmány áttekintést nyújt az animációk fajtáiról és osztályozásáról is.
Kulcsszavak: Elektronikus tananyag, animáció, interaktivitás, audiovizuális prezentáció, multimédia, információs és kommunikációs technológiák, virtuális tanulási környezet

A cikk letöltése (pdf)

Chris Sadler – Tarmo Kalvet: Információs társadalmi ismeretek tanulása a gyakorlatban Esettanulmány a hálózati oktatásról: hallgatói igények és visszacsatolás a NETIS projektben

A „Hálózat az információs társadalom tanításáért” (Network for Teaching Information Society, NETIS) projekt konzorciuma kidolgozott egy tantervet az információs társadalommal kapcsolatos ismeretek oktatásához az egyetemi alapképzésben résztvevő hallgatók számára. A kurzusokat változatos pedagógiai eszközökkel lehet lebonyolítani, beleértve – ahol ez megoldható – a hálózati tanulást is. A NETIS projekt résztvevői a tanterv kidolgozása előtt konzultáltak a hallgatókkal és különböző kontextusokban kipróbálták a tananyagokat. Ebben a tanulmányban a szerzők az igényfelmérés eredményeit és a monitorozáshoz használt eszközöket, valamint a kísérleti kipróbálási eredmények egy részét ismertetik.
Kulcsszavak: hálózat az információs társadalom tanításáért (NETIS), információs társadalmi tanulmányok, hálózati tanulás, egyetemi hallgatók, esettanulmány

A cikk letöltése (pdf)

Kerstin V. Siakas: Megosztott multikulturális hálózat az információs társadalom tanításáért: a kulturális sokféleség szempontjai

Ez a tanulmány a NETIS projekt keretében interkulturális és interdiszciplináris környezetekben végzett hálózati munka tapasztalatairól számol be, beleértve a kutatás, a tananyagfejlesztés és az azonos e-learning platformon folyó tanítás kérdéseit. A kurzuson résztvevő hallgatók különböző oktatási rendszerekben folytatják tanulmányaikat, különböző nemzeti kultúrákat képviselnek, más-más nyelven beszélnek és különféle szakirányokban tanulnak. A szerző a kulturális sajátosságok, valamint az adott országokra jellemző kommunikációs technológiai szintek fontosságát hangsúlyozza. Felhívja a figyelmet az egyes nemzetek információs társadalmára jellemző vonások, például az intézményi szabályozások, valamint a résztvevő hallgatók által választott szakirányok eltéréseire (a résztvevők között informatika és társadalomtudományi szakos hallgatók egyaránt előfordultak), továbbá a különböző nyelvek, attitűdök és értékek szerepére, érintve a kurzusok lebonyolításának a résztvevők létszámával összefüggő operatív kérdéseit is. A projekt munkatársai a kurzus folyamatos fejlesztése során az osztálytermi és a kutatási tapasztalatok együttes érvényesítésére törekedtek, folyamatosan értékelve és megosztva egymással a diákoktól és az oktatóktól érkező visszajelzéseket egyaránt.
Kulcsszavak: Hálózat az információs társadalom tanításáért, NETIS, élethosszig tartó hálózati tanulás, interkulturalizmus.

A cikk letöltése (pdf)
 

Kerstin Siakas – Themis Kotsialos: A görög információs társadalom
Az ország-jelentés szerzői megállapítják, hogy az információs társadalom Görögországban lassan fejlődik, és Görögország az EU országok rangsorának a vége felé helyezkedik el a legtöbb indikátor tekintetében. A szélessávú hozzáférés mértéke nem kielégítő, és az infrastruktúra fogyatékosságai miatt az interneten nyújtott szolgáltatások igénybevétele jóval az átlagos szint alatt van. Görögországban az IKT használatához szükséges alapvető és speciális készségek is alacsony szinten állnak. Az információs társadalom fejlesztésére számos állami kezdeményezés és program van folyamatban a szabályozás, a képzés és az infrastruktúra fejlesztése terén egyaránt. A siker egyik alapvető előfeltétele a távközlési szolgáltatási piac liberalizációjának gyors véghezvitele. A 2006-2013. évi digitális stratégia célja a Görögországot más tagállamoktól még mindig elválasztó digitális szakadék áthidalása.
Kulcsszavak: Görögország, információs társadalom, szélessávú internet-kapcsolat, távközlés, IKT

A cikk letöltése (pdf)

KUTATÁSI JELENTÉS
 

OLVASÁS KÖZBEN
 

KONFERENCIABESZÁMOLÓ
 

INFINIT HÍRLEVÉL
 

SZEMLE