A 2008. VIII. évfolyam 2. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

Bevezető

Molnár Szilárd – Dombi Gábor: A digitális megosztottság fogalmától az eInclusion politikájáig

Alig több mint egy évtizeddel ezelőtt még az információk, illetve az ezeket hordozó és továbbító info-kommunikációs eszközök puszta fizikai hozzáférési lehetőségeinek eltéréseiből, az ún. digitális megosztottságból adódó társadalmi-gazdasági különbségeket hangsúlyoztuk, nem a problémák megoldására, hanem magára a jelenségre koncentrálva. Mégis e fogalom segítségével sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy az információs társadalmak is jelentős mértékben megosztottak, hiszen az IKT eszközök elterjedése jelentős mértékben felerősítette a már meglévő gazdasági, jövedelmi, foglalkoztatottsági stb. különbségeket. Az IKT eszközök készség-szintű, hétköznapi használata például a kommunikációban, a tanulásban, a munkavégzésben, a művelődésben, a szolgáltatások elérésében az életminőséget és az életesélyeket befolyásoló tényezővé vált. E minőségi változás következményeként mára Európában politikai normává vált a „befogadó információs társadalom” (e-Inclusion) programja, amely már nem a „szakadékra” reflektál, hanem az azt áthidalni képes eszközöket és lehetőségeket helyezi a középpontba.
Kulcsszavak: e-befogadás (e-Inclusion), társadalmi integráció, öregedő társadalom

A cikk letöltése (pdf)

Bernát Anikó, Fábián Zoltán, Galácz Anna és Ságvári Bence: Esély és digitális írástudás: médiafogyasztási- és digitális eszközhasználati státusz-csoportok Magyarországon

Az ITHAKA Kht. és a Tárki Zrt. 2007-ben kutatást végzett a digitális írástudás szempontjából jól elkülöníthető magyarországi társadalmi csoportok szegmentálása és részletes bemutatása céljából. E tanulmány szerzői ennek az empirikus vizsgálatnak a fázisait, illetve legfontosabb eredményeit mutatjuk be röviden. Az eredmények szerint a digitális írástudatlanság ugyan erősen összefügg a szocio-demográfiai jellemzőkkel (elsősorban a korral, a gazdasági aktivitással és az iskolai végzettséggel), de korrelációt mutat más tényezőkkel, köztük a kultúra- és médiafogyasztási szokásokkal is. A klaszterelemzéssel kialakított médiafogyasztási és digitális eszközhasználati szegmentáció két alsó, két közepes helyzetű és két felső státuszú csoportot különböztet meg. Az alsó csoportokban a digitális írástudatlanság szintje nagyon magas, ami számos egyéb, főként szociális jellegű társadalmi problémával kapcsolódik össze. A felső státusz-csoportok tagjai elsősorban digitálisan írástudók, míg a középső csoportok digitálisan írástudatlan tagjai azok, akiknek az esetében a közeljövőben pozitív változásra lehet számítani. A digitálisan írástudóvá válás valószínűségét a szerzők egy komplex indikátor, az ún. Egyéni Digitális Esély (EDE) index segítségével mérték.
Kulcsszavak: digitális írástudás, szegmentáció, digitális esély, használati gátak

Michael Gurstein: Mi a közösségi informatika, és miért fontos?

A tanulmány bevezetést nyújt a közösségi informatika (KI) szakterületének megismeréséhez. A szerző meghatározása szerint a közösségi informatika az IKT olyan, közösségi célok elérése érdekében történő alkalmazását és fejlesztését jelenti, ami túlmutat a „digitális szakadék“ problematikáján, és magába foglalja az IKT hozzáférhetővé és hasznosan alkalmazhatóvá tételét a helyi gazdasági fejlődés, a társadalmi igazságosság és a politikai részvétel elősegítésére a kirekesztett csoportok körében. A KI másfajta stratégiákat kíván meg, mint az egyéni számítógép-használat, illetve internet-elérés. Elsősorban a fejlődő országok igényeihez alkalmazkodik, de a fejlett országokban is kívánatos lehet, főként a társadalom szegényebb és marginalizált rétegeiben, az idősek körében vagy a távoli vidéki területeken élő közösségek esetében. A KI igényt tarthat az IKT szakembereinek és tudományos kutatóinak, valamint mindazoknak az érdeklődésére, akik a közösségi alapú információs technológiákkal foglalkoznak. Kapcsolatot teremt az egyik oldalról a tudományos elméletek és a kutatás, a másik oldalról pedig a ma globális szinten tízezer-számra működő közösségi hálózatok, közösségi technológiai központok, teleközpontok, közösségi kommunikációs központok és teleházak tapasztalatai alapján felmerülő gyakorlati és politikai kérdések között.
Kulcsszavak: közösségi informatika, információs és kommunikációs technológia (IKT), közösségi folyamatok, digitális szakadék, lokális gazdasági fejlődés, társadalmi igazságosság, politikai cselekvőképesség, internet, információs rendszerek, vezetői információs rendszerek, közösségi hálózatok.

A cikk letöltése (pdf)

Galácz Anna - Ságvári Bence: Digitális döntések és másodlagos egyenlőtlenségek: a digitális megosztottság új koncepciói szerinti vizsgálat Magyarországon

A tanulmány a digitális megosztottság kétféle nem hagyományos értelmezésének keretében elemzi a magyarországi internethasználók, illetve a nem internetezők táborát. A fogyasztói-felhasználói digitális döntések elemzési keretében arra fókuszál, hogy az internethasználat elutasítása mögött milyen mértékben húzódnak meg racionális, valódi kipróbáláson és információkon alapuló döntéshelyzetek. Úgy tűnik, Magyarországon ez a szempontrendszer nem gyakori: a nem használók viszonylag ritkán hivatkoznak anyagi vagy tudásbeli korlátokra, ezzel szemben főleg motivációs érveket hangoztatnak. Ezek a motiváviós indokok azonban nincsenek valódi tapasztalatokkal alátámasztva. A másodlagos digitális egyenlőtlenségekkel kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy az elemzett dimenziók közül a legtöbb esetében felfedezhetők különbségek az internethasználók egyes csoportjai között, és ezek általában a hagyományos demográfiai választóvonalak (pl. életkor, iskolai végzettség, lakóhely) mentén húzódnak. Ugyanakkor egyes dimenziókban a különbségek kiváltó és fenntartó okai között új változók is megjelennek.
Kulcsszavak: digitális megosztottság, digitális döntés, motivációs akadályok, másodlagos egyenlőtlenség

A cikk letöltése (pdf)

Laufer László - Koncz Péter: Az információs technológiák segítő alkalmazásai

A tanulmány szerzői áttekintést nyújtanak a fogyatékkal élők és az idősek számára készített informatikai eszközök fejlesztésének irányairól. Először körüljárják a fogalom különböző meghatározásait és a megváltozott képességek rendszerezési lehetőségeit. Bemutatják a funkcióképességnek, a fogyatékosságnak és az egészségnek a WHO által elfogadott nemzetközi osztályozási rendszerét (ICF) és annak alkalmazását a területen. A tanulmány második részében példákat mutatnak be a segítő technológiák alkalmazásaira, különös tekintettel a hazai fejlesztésekre, illetve a csúcstechnológiát képviselő nemzetközi megoldásokra. A segítő rendszerek egy része körülveszi a fogyatékkal élő vagy idős felhasználót, egyfajta intelligens környezetet biztosítva számára, míg más eszközök egy-egy funkció gyakorlásában vagy valamilyen tevékenység végzésében vannak használóik segítségére. Az utolsó részben áttekintést kapunk azokról a kritikus sikertényezőkről, melyek kulcsszerepet töltenek be abban, hogy mely termékeket használnak csak szűk körben, és melyeket alkalmaznak és fogadnak el a speciális igényű célcsoportokban.
Kulcsszavak: segítő technológiák, osztályozás, ICF, környezeti intelligencia, agy-számítógép interfész, bionikus technológia, kritikus sikertényezők

A cikk letöltése (pdf)

Kollányi Bence – Kurucz Erika: Fapados internet-szolgáltató a végeken. Kísérleti e-befogadási projekt a leszakadó társadalmi csoportok integrációjára

A tanulmányban ismertetett és elemzett WiFi falu program az állami, a civil és az üzleti szektorok összefogásával kínál vezeték nélküli internet-hozzáférést és használt számítógépeket a Magyarország leginkább hátrányos helyzetű kistelepülésein élő egyéneknek és családoknak. A program kimondott célja, hogy a térségben élő roma fiatalok mobilizációs esélyeit javítsa a digitális eszközök elterjesztése révén. A tanulmány bemutatja a kezdeményezés célcsoportjának gazdasági és társadalmi helyzetét, és ismerteti az IKT szerepét a vidékfejlesztésben. Az elmúlt évek talán legnagyobb e-befogadási kezdeményezésének társadalmi hatásai ma még nem ismertek, a szerzők ezért forgatókönyvek formájában mutatják be a program lehetséges kimeneteleit.
Kulcsszavak: Wi-Fi falu, e-inclusion

A cikk letöltése (pdf)
 

KUTATÁSI JELENTÉS
 

OLVASÁS KÖZBEN
 

KONFERENCIABESZÁMOLÓ
 

INFINIT HÍRLEVÉL
 

SZEMLE