A 2008.
VIII. évfolyam 1. szám

A folyóirat
digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával,
az
eMagyarország Program keretében valósult meg.
A teljes szám letöltése egyben (pdf)
Bevezető
Előhang
Pintér Róbert: Blogok és wikik: a felhasználó által
létrehozott tartalmak úttörői
A közösségi tartalom-előállítás várhatóan egyre népszerűbbé válik a
jövőben, ugyanakkor még konszolidáció előtt áll, ami után meg fogja
találni azokat a területeket, ahol a legjobban fel lehet használni. Az
interneten napjainkban oly népszerű web 2.0 jegyében kialakuló
úgynevezett participatív (a felhasználók részvételén alapuló)
szolgáltatások egy régebb óta meglévő emberi igény új formában való
kielégítésének a lehetőségét adják. Az évtized közepén a legforradalmibb
és legdivatosabb megoldásokat kétségtelenül a webkettes blogok (webnaplók)
és a wikik jelentették: ez az írás elsősorban ezek bemutatására
koncentrál.
Kulcsszavak: közösségi tartalom-előállítás, web 2.0, participatív
média, blog, wiki
A cikk letöltése (pdf)
Székely Iván: Privátszférát erősítő technológiák
Az információs társadalomban az egyén sorsa egyre inkább az „információs
lenyomatától” függ. Az informatizálás egyik nemkívánatos hatása az, hogy
az egyének elveszítik áttekintésüket és ellenőrzésüket személyes adataik
sorsa fölött. A privátszférát erősítő technológiák (PET-ek)
kifejlesztését az az igény szülte, hogy a technológia által okozott
magánéleti erózió káros hatásait magával a technológiával is lehessen
ellensúlyozni. Ez a tanulmány rendszerbe foglalja e technológiákat,
bemutatja alkalmazási területeiket, technológiai hátterüket és a
fejlődés irányát, és röviden áttekinti az alkalmazásukat ösztönző és
gátló tényezőket.
Kulcsszavak: privátszférát erősítő technológiák, PET,
identitás-menedzsment, digital persona
A cikk letöltése (pdf)
Rátai Balázs - Szemes Balázs: Szellemi közjavak: a
nyílt forrású szellemi alkotások jövője
A tanulmány szerzői amellett érvelnek, hogy a következő évtizedben a
szellemi közjavak előállítási módszerei kiforrottá válnak és
egységesülnek, s felhasználásuk el fog terjedni a tartalomfejlesztésben.
Szellemi közjavaknak azokat a szellemi alkotásokat (szerzői műveket,
találmányokat, szoftvereket stb.) tekintjük, amelyeknek a használatából
senki nem zárható ki, és az egyes felhasználók nem fogyasztják a többiek
rendelkezésére álló készletet, vagyis ezek az ún. tiszta közjavak közé
tartoznak. A tanulmány a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács által
„Az információs társadalom technológiai távlatai” címmel indított
kutatási projekt (www.nhit-it3.hu) keretében készült, s az
intellektuális közjavak előállításának, valamint üzleti és magáncélú
felhasználásának a fejlődését vizsgálja, továbbá elemzi a megjelenésük
következtében előállt szabályozási kihívásokat és az állami támogatási
politika szerepét ezen a téren
Kulcszavak: szellemi alkotások, szellemi közjavak, nyílt forráskódú
szoftver, információs társadalom, Creative Commons, OpenCores, Open
Access, Wikipedia
A cikk letöltése (pdf)
Kósa Zsuzsa – Kömlődi Ferenc: Az intelligens otthon
jövőképe
Az otthon intelligenssé tételének első lépése az automatizálás.
Intelligens otthonról akkor beszélünk, amikor a már automatizált
egységek vagy alrendszerek nagyobb rendszerbe kapcsolódnak, előre
programozhatóvá válnak és egymásra is hatnak. A külső és belső környezet
egyes paramétereinek változására más paraméterek megváltoztatásával
reagálnak (a termosztátok automatikusan szabályozzák a hőmérsékletet, a
füstdetektor vészjeleket ad le a tűzoltóknak stb.). Az intelligens
otthonban az egyetlen rendszerbe összekapcsolt modern infokommunikációs
technológiák segítik az otthon végzett hagyományos és új típusú
tevékenységeket egyaránt. Biztosítják az energiatakarékosságot, elvégzik
a biztonsági és riasztórendszerek szabályozását és lehetővé teszik a
szórakozást, a táv-betegápolást, az idősek és mozgáskorlátozottak
felügyeletét, valamint az otthoni munkavégzést is.
Kulcsszavak: intelligens otthon, intelligens ház, IKT,
energiatakarékosság, távmunka, otthoni szórakozás
A cikk letöltése (pdf)
Benjamin Soskis: Az ember és a gépek
Itt az ideje elgondolkodnunk azon, hogyan biztosíthatunk törvény adta
jogokat a számítógépeknek.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy egy bizonyos időpontban a
nem túl távoli jövőben ténylegesen szembe kerülhetünk olyan érzékeny és
intelligens gépekkel, akik arra a meggyőződésre juthat, hogy megérdemlik
a jogi védelem valamilyen formáját, és azt ki is követelik maguknak. A
számítógépek jogainak biztosításához nem csupán technológiai, hanem
intellektuális akadályokat is le kell győzni. Sok ember szerint egy
számítógépnek – lényegéből fakadóan – soha nem lehet erkölcsi értéke.
Számos tudós a Turing tesztet tekinti olyan modellnek, amelynek alapján
a mesterséges intelligencia (MI) számára bírói ítélettel jogi státus
biztosítható. A szerző bemutat néhány folyamatban levő projektet az MI
és a robotika területéről, amelyek ún. szociális robotok létrehozására
irányulnak. Arra a következtetésre jut, hogy ha jogokat követelünk az
M.I. számára, mindig tudatában kell maradnunk e döntésünk erkölcsi és
jogi következményeinek. Jogrendszerünk „asimovizálása” még nem esedékes,
de mind az embereknek, mind a robotoknak még nagyon sok mindent kell
tanulniuk egymástól, hogy teljesebb mértékben emberivé váljanak.
Kulcsszavak: a számítógépek jogai, törvényes védelem, mesterséges
intelligencia (MI), robotika
A cikk letöltése (pdf)
Holczer Márton: FISTE és FISTERA: Az infokommunikációs
technológiák európai előretekintési projektjei
A cikk letöltése (pdf)
Anne Palkamo: Prioritások meghatározása a jövőre
A cikk letöltése (pdf)
KUTATÁSI JELENTÉS
Madai Kriszta: Hogyan tervezzük meg közösen? Kisgyermekes anyák
munkaerőpiaci visszatérésével kapcsolatos vállalati attitűdök
OLVASÁS KÖZBEN
Mihály Emőke : Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai
gyakorlatig
Horváth Cz. János: Hipergalaktika, V1.0
Kollányi Bence: Wikinómia: hogyan változtat meg mindent a
tömeges együttműködés?
KONFERENCIABESZÁMOLÓ
Kincsei Attila: A telekommunikációs konvergencia filozófiája felé
SZAKMAI KLUB
Gyenes Fruzsina: Magyarország 50 év múlva – kutatók beszélgetnek
sci-fi írókkal
INFINIT HÍRLEVÉL
Kollányi Bence: A mobilcégek mantrájától a kikerült radarokig
SZEMLE