A 2007. VII. évfolyam 3. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

BEVEZETŐ

Nico Stehr: Tudás és demokrácia: A tudás leánya-e a civil társadalom?

A szerző bevezetője szerint Richard Lewontin molekuláris biológusnak a New York Review of Books hasábjain a közelmúltban (2004. november 18-án) megjelent cikke nagyon jól összefoglalja azokat a kérdéseket, amelyeket a Tokiói Egyetemen 2006 októberében az információs tudományokról tartott előadásában fel kívánt tenni a tudás és a demokrácia közötti kapcsolatokról, a következőkben: „A racionális politikai gondolkodáshoz szükséges tudás, ami valaha elérhető volt a tömegek számára, ma egy különlegesen képzett elit tagjainak a birtokában van, és ez a helyzet feszültséget és ellentmondásokat okoz a képviseleti demokrácia működésében”.

Kulcsszavak: tudástársadalom, képviseleti demokrácia, politikai részvétel, tájékozottság

A cikk letöltése (pdf)

Székely Iván: A négy archívumi világkép

Információ-központú szemlélettel négy olyan, egymást felváltó világképet különíthetünk el az archívumok többezer éves történetében, amelyekben az állandóság fennmaradó jegyei mellett lényeges új mozzanatok, funkciók és hatások jelennek meg, s ezek együttesen alapvetően megváltoztatják az archívumok szerepét és aktuális világképét. A jogbiztosító, a nemzeti, a publikus és a globális elnevezéssel jelölhető archívumi rendszerekben különbözőek az elsődleges vagy új célok, a kulcs-intézmények, a szakemberek és a célközönség, csakúgy, mint az alkalmazott információs technikák és a jellemző problémák. Ez a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy rendszerbe foglalja az egyes paradigmák legfontosabb jellemzőit, kitekintve a másik két nagy emlékezet-őrző intézmény, a könyvtár és a múzeum fejlődéstörténetére is.

Kulcsszavak: archívum, információs műveletek, hozzáférhetőség, paradigmaváltás

A cikk letöltése (pdf)

Z. Karvalics László: Az információs társadalom történetisége

A tanulmány az információs társadalom szakirodalmának szinte az egészén végigvonuló, szokatlanul erős ahistoricitásra és az információs társadalom elméletének az idő- és térkezeléssel összefüggő fogalomkezelési ellentmondásaira hívja a figyelmet. Három jelenségcsoportot vizsgál, ezeket „jövő-túlsúlyosságnak”, „hiper-történetiségnek” és „fals szinkronicitásnak”nevezi. Részletesen elemzi a jövő-túlsúlyosság okait (szám szerint hetet), bemutatja, miért káros a diskurzusnak az, ha a huszadik század közepe helyett egyre régebbi történelmi korszakokba, esetleg földműves kultúrákba vagy épp iparosodófélben lévő országokba „látnak bele” információs társadalmat.

Kulcsszavak: információs társadalom, történetiség, jövő-orientáltság, jövő-kutatás, információs forradalmak

A cikk letöltése (pdf)

Mikecz Dániel: Az internet szerepe az alternatív mozgalmak dinamikájában

A társadalmi mozgalmak követeléseiket és érdekeiket tiltakozó akciókon keresztül artikulálják, s ennek érdekében minden rendelkezésükre álló erőforrást mobilizálniuk kell. Ahogy a kommunikációs szféra átalakul az internet megjelenésével, sok társadalmi mozgalom felhasználja az elektronikus kommunikációt céljai megvalósítása érdekében. A cikk szerzője az internet szerepére koncentrál az alternatív mozgalmak dinamikájában: két akcióprogram, a hazai Critical Mass és a Zengő-mozgalom internethasználatát vizsgálja. Az internet önmagában inadekvát eszköz szoros elkötelezettségek kialakítására és fenntartására, azonban alkalmas a mozgalmak üzenetének kommunikálására. A számítógéppel közvetített kommunikáció révén gyorsan lehet tömeges támogatásra szert tenni. Bár az így keletkező kötődések törékenyek, ez mégsem válik a mozgalmak kárára, hiszen a támogatók nem az egyes mozgalmakhoz, hanem a globális alternatív mozgalmi identitáshoz kötődnek.

Kulcsszavak: társadalmi mozgalmak, számítógéppel közvetített kommunikáció

A cikk letöltése (pdf)

Kiss Mónika: A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005)

A szerző tanulmányában a digitális esélyegyenlőséggel kapcsolatos társadalompolitikai intézkedések eredményeit tárgyalja, a digitális megosztottság csökkentésének és a hagyományos társadalmi kirekesztődés kezelésének új lehetőségeit vizsgálva az információs társadalomban. Bemutatja és kritikailag elemzi az esélyegyenlőség biztosítására az adott időszakban indított programokat, elsősorban az internethasználat ösztönzésére irányuló stratégiára koncentrálva. Megállapítja, hogy a bonyolultan megfogalmazott állami célkitűzések elvi szinten megfelelőek, a programok megvalósítása azonban sok kívánnivalót hagy maga után.

Kulcsszavak: digitális esélyegyenlőség, digitális megosztottság, hátrányos helyzetű csoportok, területi egyenlőtlenségek

A cikk letöltése (pdf)

Ughy Márton: A blog hatása a politikai kommunikációra egy fontos politikai blog tükrében

A szerző tanulmányának bevezetésében a blog fogalmát ismerteti, az interneten folyó kommunikáció kontextusában. A témát két részre bontva fejti ki, mondanivalóját a magyar miniszterelnök blogja köré építve fel. Az első részben az üzleti világra koncentrál, melynek számos innovációját a politika is megpróbálja adaptálni a maga céljaihoz. A második részben a blog által a politikai kommunikáció számára kínált lehetőségeket teszi vizsgálat tárgyává.

Kulcsszavak: blog, Gyurcsány-blog, politikai kommunikáció

A cikk letöltése (pdf)

KUTATÁSI JELENTÉS

Futó Péter - Kollányi Bence: Az Európai Unió e-Inclusion programja és a magyarországi helyzet

A VII. Szociális Informatikai Műhelykonferencián 2007. májusában elhangzott előadás az Európai Unió szociális informatikai politikáját és annak 2007-ig elért eredményeit értékeli.  Az eInclusion politika ambiciózus céljait a 2006. évi rigai miniszteri csúcstalálkozó fogalmazta meg. E célok megvalósítása elsősorban az úgynevezett "nyílt koordinációs módszer" segítségével történik, a folyamat monitorozása azonban mind az EU szintjén, mind Magyarországon nehézségekbe ütközik. Hiányoznak az egységes indikátorok és összehasonlítható statisztikai adatok, melyek segítségével a döntéshozók és az érintett érdekcsoportok az Unió minden tagországa és valamennyi leszakadással fenyegetett társadalmi csoportja pontosabban fogalmazhatná meg céljait, és nyomon követhetné azok teljesülését. A tanulmány magyarországi adatokkal illusztrálja, hogy mely területeken ismert összehasonlítható módon az ország "eInclusion-érettsége", továbbá rámutat azokra a területekre, ahol nem áll rendelkezésre ilyen információ.

Kulcsszavak: szociális informatika, társadalmi befogadás, indikátorok, társadalmi kirekesztés, informatikai akadálymentesítés, Európai Unió

OLVASÁS KÖZBEN

Danka István: Immobilis ideák vs. mobil kommunikáció

„A 21. század kommunikációja” című projekt legújabb kötetéről

E könyvismertető a mobil kommunikáció tárgyában Magyarországon legutóbb megjelent, Nyíri Kristóf szerkesztette könyvvel foglalkozik. A kötet egy hétéves, számos nemzetközi konferenciával és előző kötettel büszkélkedő kutatási program fő eredményeit összegzi. A recenzió szerzője a műfaj hagyományaihoz híven a kötet valamennyi tanulmányát megemlíti, és a projektnek azokat a filozófiai aspektusait hangsúlyozza, amelyeket az iskolafilozófusok gyakran megkérdőjeleznek.

Kulcsszavak: mobil kommunikáció, információs társadalom, filozófia, társadalom-tudományok

KONFERENCIABESZÁMOLÓ

Udvardi Attila: OECD FORUM 2007

SZEMLE

English summaries of the original Hungarian studies