A 2007. VII. évfolyam 2. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

Bevezető

Juhász Lilla: Néhány marxi gondolat érvényessége az információs társadalomban

Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy felhívjam a figyelmet, néhány marxi gondolat – alapos revíziónak alávetve – az információs társadalomban is megállja a helyét, amennyiben a vizsgálódást a nyugati civilizáció területére szűkítjük. A marxi elmélet inkonzisztens jellegénél fogva kizárólag azoknak a terminológiai kérdéseknek és megközelítési módoknak az információs társadalom szempontjából való elemzésére vállalkozom, amelyek többször is felbukkannak Marx különböző munkáiban, tehát az életmű egészét áthatják. Szót ejtek a technológiai determinizmusról , a szellemi munkáról , az automatizálásról, a szabadidő-szükségletről, az általános munkáról, a copyright és a copyleft párhuzamos együttéléséről, valamint az „egyesült termelők társadalma” versus kapitalizmus kérdéséről.

Kulcsszavak: Marxi gondolat, információs társadalom, szellemi munka, automatizálás, általános munka, copyright és copyleft, „egyesült termelők társadalma”, kapitalizmus

A cikk letöltése (pdf)

Nagy Réka: Digitális egyenlőtlenségek a fiatalok körében: mítosz vagy valóság?

A tanulmány az internetet használó magyarországi fiatalok körében mutatkozó digitális egyenlőtlenségekről végzett empirikus kutatás eredményeit foglalja össze. A szerző áttekinti az információs társadalom és a tudástársadalom általános elméleteit, a legújabb szemléleti és kutatási irányokat, majd az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) és a társadalmi változások közötti kapcsolatra vonatkozó digitális egyenlőtlenségi modellt elemzi. Amellett foglal állást, hogy sem a radikális változást feltételező, sem az információs társadalmat mítoszként értelmező, minden jelentős változást elutasító elméletek nem tekinthetők teljes mértékben érvényesnek. DiMaggio és szerzőtársai nyomán az IKT és a társadalom közötti viszonyt együttfejlődő (co-evolutionary) jellegűként tételezi, ezáltal lényegében feloldva a társadalmi hatások mibenlétével kapcsolatos vitát.

Kulcsszavak: IKT, digitális egyenlőtlenség, ifjúság, internethasználat, életstílus, kulturális különbségek

A cikk letöltése (pdf)

Urbán Ágnes: Az új médiaszolgáltatások terjedése

A cikk rámutat, hogy az elmúlt években a fejlett országok médiafogyasztási szerkezete jelentősen átalakult. Egyre nagyobb szerepet kap az interaktív médiahasználat, elsősorban a szélessávú internet-kapcsolatok révén, de az elkövetkező években a digitális televíziózás és a mobil televíziózás terjedésére is számítani lehet. A fogyasztói szokások átalakulásában a műszaki innovációk mellett a változó szabályozási, illetve üzleti környezet is szerepet játszik. A korábbi passzív fogyasztói attitűd mellett kialakulóban van a személyre szabott, aktív médiahasználat. A szerző Rogers diffúziós elmélete alapján elemzi az új szolgáltatások terjedését. Az általa végzett empirikus kutatás igazolta, hogy Magyarországon a szélessávú technológia innovátorai jól megkülönböztethetők a nagyközönség egészétől, ugyanakkor ez a gyakran homogénnek tekintett csoport valójában közel sem egységes, hanem a demográfiai és a használati jellemzők alapján egymástól jól elkülöníthető típusokból tevődik össze.

Kulcsszavak: média-fogyasztás, interaktivitás, diffúziós elmélet, szélessávú internet

A cikk letöltése (pdf)

Dippold Péter: A hagyományos nemzeti bibliográfia és az internet: válaszlehetőségek az új kihívásokra

Az interneten található dokumentumokat és az elérésüket megkönnyítő honlapokat a kulturális emlékezet nélkülözhetetlen részeinek kell tekintenünk, amelyek érdemesek az összegyűjtésre, azonosításra és megőrzésre. Az egyes országok teljes dokumentumtermésének regisztrálását célul kitűző nemzeti bibliográfiáknak az elektronikus dokumentumok elterjedése következtében új kihívásokra kell felkészülniük. A dokumentumok nemzeti könyvtárakba való beszolgáltatását előíró kötelespéldány-rendelkezések egyre több helyen kiterjednek az elektronikus dokumentumokra, és több országban megkezdték ezek archiválását. A szerző álláspontja szerint a nemzeti bibliográfiai adatbázisok a hagyományos dokumentumok „ésszerű teljességgel” történő regisztrációja mellett a jövőben szelektíven tartalmazni fogják a világhálón elérhető forrásokat is, amelyeket a könyvtárak nemzeti bibliográfiai szintű metaadatokkal látnak el. A dokumentumok egyedi bibliográfiai leírásai (rekordjai) mellett ún. web-archívumok segítik majd az adatbázisok áttekintését.

Kulcsszavak: nemzeti bibliográfia, nemzeti könyvtár, elektronikus dokumentumok kötelespéldány-szolgáltatása, web-archiválás, kulturális emlékezet megőrzése

A cikk letöltése (pdf)

Keszi Roland: A távmunkavégzés munkaszervezeti bevezetését meghatározó tényezők öt európai régióban - Szervezetszociológiai modellkísérlet

A tanulmány a távmunkavégzés munkaszervezeti bevezetését meghatározó szervezeti háttértényezők azonosítására és azok működési mechanizmusainak pontosabb megértésére tesz kísérletet, öt európai régió mikro-, kis-, és középvállalatai körében végzett kutatás adatai alapján. A szerző fő célja egy olyan általános modellkísérlet megalkotása, amely a távmunka bevezetésére hatást gyakoroló tényezőket egységes keretek között elemzi, elsősorban többváltozós matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása révén kimutatható szervezetszociológiai összefüggések feltárásával. A tanulmány ugyanakkor hozzá kíván járulni a szervezeti rugalmassággal és a termelési paradigmákkal kapcsolatos szervezetszociológiai vitákhoz is.

Kulcsszavak: szervezetszociológia, munkaszociológia, távmunka, szervezeti rugalmasság, termelési paradigmák, munkaszervezet

A cikk letöltése (pdf)

László Gábor: A közigazgatásban használt szoftverek komplex hatásai

A cikk célja az L-PEST elnevezésű elméleti modell bemutatása, amely a közszféra szoftverhasználata által befolyásolt területeket kívánja integrálni és komplex módon kezelhetővé tenni. A szerző elméleti megfontolások és külföldi esettanulmányok alapján megállapítja, hogy a közszféra saját fogyasztása révén és szoftverhasználati szokásain keresztül jelentős hatást gyakorol az oktatásra, az ügyintézésre és az egész társadalom viselkedésére ezen a területen.

Kulcsszavak: nyílt forráskód, közigazgatás

A cikk letöltése (pdf)

KUTATÁSI JELENTÉS

Kolin Péter – Székely Levente: A megkezdett út – a szociális szolgáltatók helyzete az információs társadalomban

A cikk egy hiánypótló felmérés eredményeit foglalja össze, amit az Infonia Alapítvány a Veled-Érted Egyesület megbízásából 2006 tavaszán végzett a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek helyzetéről az információs társadalomban. A szerzők megállapításai szerint ezek a szervezetek is felhasználják munkájukban az új információs és kommunikációs technológiákat. Az eszközökhöz való hozzáférés és a használat részletes vizsgálata mellett a kutatás kiterjedt az új technológiákkal kapcsolatos attitűdökre is. A vizsgált szervezetek szívesen bekapcsolódnak az info-kommunikációs fejlesztési programokba és hajlamosak ilyenek indítására is. Dolgozóik meglepően nyitottak mind az eszközök használatára, mind a továbbképzésben való részvételre ezen a területen.

Kulcsszavak: szociális szolgáltatók, IKT befogadási készség, szociális informatika

KONFERENCIABESZÁMOLÓ

Schneider Henrik: „Globális hangok csúcskonferenciája”– Global Voices Summit 2006

Holczer Márton: Web 2.2 Symposium

KLUB

Juhász Lilla: A magyarországi információs társadalom fejlődésének trendjei: World Internet Project 2006

SZEMLE

English summaries of the original Hungarian studies