A 2007. VII. évfolyam 1. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

BEVEZETŐ

E-KÖZIGAZGATÁS

Z. Karvalics László - Molnár Szilárd - Pintér Róbert: Leszakadóban? Kormányzati reform és információs társadalom Magyarországon

Foglalkoztatottsági, termelési és fogyasztási szerkezetét tekintve Magyarország az ezredforduló óta információs társadalomnak tekinthető, ám minden nemzetközi összehasonlító vizsgálat szerint folyamatos a térvesztése. Az alapmutatók – az internet- és számítógép-használat, az információs írástudás, az élethossziglan tartó tanulás, az idegennyelv-tudás, a kutatás-fejlesztés aránya és teljesítménye – tekintetében rendre a sereghajtók között szerepelünk, az ország periferizálódik az információs társadalom-térképen. A kormányzati és közigazgatási reform végrehajtása jelentős mértékben segítheti az ország és a társadalom versenyképességének növelését, ám mindez elsősorban nem technológiai, hanem szemléleti és szervezeti kihívás, és nemcsak a folyamatok átalakítását kívánja meg, hanem a mögöttük álló tudás-infrastruktúráét is. Nem az informatizálás a cél, hanem a rendszer működési folyamatainak racionalizálása, ami döntő mértékben inkább attitűdbeli, kulturális, munkaszervezési változásokat igényel.

Kulcsszavak: kormányzati reform, e-közigazgatás, Magyarország, versenyképesség, szolgáltató-oldali (back office) reformok

A cikk letöltése (pdf)

Juhász Lilla: E-közigazgatás Európában: fókuszban a közigazgatás racionalizálása és az állampolgár

A tanulmány az Európai Unió tagállamainak az elektronikus közigazgatással kapcsolatos politikájában zajló paradigmatikus változásokat vizsgálja. Szerzője az e-közigazgatás fejlődésének rövid történeti bemutatását követően az irányváltás meghatározó elemeit tárgyalja, elsősorban „az állampolgár az első” (citizen first) jelszó érvényesülésére és a közigazgatás egész gépezetének racionalizálására összpontosítva a figyelmét, majd a lehetséges forgatókönyveket a környezet, a bizalmi tőke és a kormányzati hatáskör tényezői mentén határozza meg. A cikk a magyar modell sajátos jegyeinek feltérképezésével zárul.

Kulcsszavak: e-közigazgatás, racionalizálás, befogadó információs társadalom

A cikk letöltése (pdf)

Z. Karvalics László: A horizontális kormányzás imperatívusza – új Hoover-bizottságok felé

A gyors és szakszerű reakciót igénylő kérdések összetettsége és természete egyre több ponton vár makro-szintű kezelésre, miközben a kormányzatok mind a mai napig csak „a mikro-menedzsmentre” szakosodtak. A kormányzati munkát a 21. század követelményeihez a folyamatok és az intézmények radikális átalakításával és megújításával lehet igazítani, s Robert S. Walker nyomán az egyik lehetőséget a horizontális szerveződés irányába való elmozdulás jelentheti. A magyar közigazgatásban egyelőre szinte reménytelennek tűnik még az is, hogy párbeszéd induljon erről, pedig a kormányzati negyed tervezését egy minden ízében korszerű és újragondolt államgépezet szervezeti és funkcionális követelményeihez kellene igazítani.

Kulcsszavak: komplexitás, mátrix-szervezet, horizontalitás, közigazgatás, kormányzati negyed  

A cikk letöltése (pdf)

Bogóné Jehoda Rozália: E-kormányzatunk a nemzetközi megítélés tükrében

Egy OECD országjelentés tanulságai

2005 nyarán a magyar kormány felkérte az OECD-t a magyarországi e-kormányzat átfogó vizsgálatára. A kutatás, amelyben az OECD alkalmazottjaként a szerző is részt vett, 2006 októberében zárult le. A cikk először az e-kormányzat OECD által használt értelmezését tisztázza és ismerteti, hogy az OECD szerint miért hasznos az e-kormányzat. Ezt követően bemutatja, hogy milyen módszerrel vizsgálja az OECD az e-kormányzatot azokban a tagállamaiban, amelyek felkérik erre, majd felvázolja és magyar szemmel értékeli az OECD kollektívájának a magyar e-kormányzat átvilágítása alapján megfogalmazott főbb megállapításait és a jövőben követendő irányvonalra vonatkozó javaslatait.

Kulcsszavak: e-kormányzat, OECD, közigazgatási reform, IKT, infrastruktúra, digitális szakadék, menedzsment

A cikk letöltése (pdf)

Krasznai Zsófia - Szakolyi András: Hogyan teljesítik az önkormányzatok az e-ügyintézésre vonatkozó törvényi előírásokat? – A GVOP pályázatok hatása

A közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásokról szóló 2004. évi CXL. törvény az e-ügyintézést a közigazgatási szervek kötelezettségévé tette. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretei között kiírt 4.3.1 és 4.3.2 pályázatok többek között az önkormányzatok működésének informatikai korszerűsítését célozták e-ügyintézési lehetőségek megteremtése érdekében, összesen közel 12 milliárd Ft támogatást juttatva a településekhez, különös tekintettel a kis és közép-vállalatok ilyen irányú igényeinek kielégítésére. A GVOP 4.3.1 pályázatok átlagosan 300 millió Ft-os projekt-mérete ellenére a 28 nyertes önkormányzat közül összesen 3 vált képessé arra, hogy teljes körűen, a CLBPS 4. szinten megfelelni a Ket. által előírt elektronikus ügyintézési követelményeknek.

Kulcszavak: e-közigazgatás, elektronikus ügyintézés, Ket., önkormányzat, adatvagyon, GVOP.4.3.1. és 4.3.2, elektronikus aláírás, Ügyfélkapu, CLBPS, KKV, e-önkormányzat

A cikk letöltése (pdf) 

Borovitz Tamás, Csótó Mihály, Juhász Lilla, Molnár Szilárd, Rab Árpád, Székely Levente: Elektronikus közigazgatás - éves jelentés 2006

A BME-UNESCO ITTK éves jelentése a hazai e-közigazgatás helyzetéről a 2006. év végén immár második alkalommal készült el azzal a céllal, hogy értékelje és összegezze a közigazgatás modernizációjában kulcsszerepet játszó információs és kommunikációs technológiai eszközök megjelenése által kiváltott – várt és nem várt – társadalmi és gazdasági hatásokat, értékelje az adott évben elért eredményeket, és reflektáljon a hazai e-közigazgatás fejlődésének irányára, dinamikájára.

Kulcsszavak: e-közigazgatás, Európa, Magyarország, éves jelentés

KUTATÁSI JELENTÉS

Csüllög Krisztina - Varga Anikó: Felmérés a hazai e-közigazgatás lakossági fogadtatásáról

A tanulmány egy reprezentatív kutatás eredményei alapján a hazai felnőtt népesség e-közigazgatásban való jártasságát vizsgálja. Az online ügyintézésre vonatkozó általános és specifikus ismeretek (Ügyfélkapu, digitális aláírás) mellett feltérképezi a szolgáltatással kapcsolatos lakossági attitűdöket, az e-közigazgatás használati szintjét és az új lehetőségek jövőbeli elterjedésére vonatkozó lakossági várakozásokat. Az elektronikus szolgáltatások ismertségének és tényleges használatának mérésére a szerzők kidolgoztak egy összetett mutatót, melynek alapján a népesség öt csoportba sorolható. A tanulmány többváltozós elemzési módszerekkel vizsgálja az e-közigazgatási szolgáltatások elterjedésének a lakosság demográfiai jellemzőivel, valamint digitális érettségével való összefüggéseit.

Kulcsszavak: online ügyintézés, Ügyfélkapu, digitális aláírás

A cikk letöltése (pdf)

KONFERENCIA BESZÁMOLÓ

Csótó Mihály: Elektronikus Kormányzat – van-e új a nap alatt?

Kun László: Konferencia az európai információ- és kommunikáció-menedzsmentről

Futó Péter: Szociális informatika az MSzT konferenciáján

Székely Levente: Egy lépéssel előrébb a digitális tudományos világban: szakmai konferencia a publikációk elektronikus hozzáférhetőségéről

KLUB

Juhász Lilla: Merre tovább, magyar információs politika?

KLASSZIKUSOK

Z. Karvalics László: Az információs társadalom gondolatának európai szálláscsinálója

In memoriam Jean-Jacques Servan-Schreiber (1924-2006)

A tanulmány Servan-Schreiber legfontosabb könyvét, az 1967-ben megjelent „Az amerikai kihívást” középpontba állítva kalauzolja az olvasót az információs társadalom elmélettörténetének korai időszakába. A hatvanas évek közepét a „poszt-indusztriális” állapot nyugtalan fürkészése, az Egyesült Államok hihetetlen tempójú gazdasági és technológiai fejlődésétől megszédült Európa identitás-és útkeresése jellemzi. Figyelemre méltó, hogy a „riadót” fújó francia újságíró milyen érzékenyen és autentikusan tájékozódik és tájékoztat a korai információs társadalom legfontosabb területein, s emiatt üzenetei számos vonatkozásban mai napig frissek és aktuálisak.

Kulcsszavak: Jean-Jacques Servan-Schreiber, poszt-indusztriális társadalom, menedzsment-technológiák, tudás-ipar, európai versenyképesség  

SZEMLE

English summaries of the original Hungarian studies