A 2006. VI. évfolyam 4. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

Bevezető

KONZERVATIVIZMUS AZ INTERNET KORÁBAN

Nyíri Kristóf: Konzervatívnak lenni az internet korában

Ha nem pusztán újításokkal szembeni ösztönös ellenszenvet, vagy elmúlt, személyünkben általában meg sem élt, sőt valójában soha nem is létezett korok iránti nosztalgiát értünk rajta, úgy a konzervativizmusnak a megőrzés funkcionális elméletét kell alkotnia spontán avagy szándékolt társadalmi változások közepette. A tanulmány szerzője mai életvilágunk bizonyos olyan elemeinek szükségessége és ezzel megőrzésre méltó volta mellett érvel, amelyek fenyegetettek a globális számítógépes hálózottság, vagyis egy új kommunikációs technológia uralkodóvá válása által, miközben ezeket az elemeket hosszabb távon voltaképpen az új technológia sem tudja nélkülözni. Azonban a szó szoros értelmében vett hagyományok ma sem nem lehetségesek, sem nem kívánatosak. A szerző alternatív vonatkoztatási keretet javasol: nem hagyományok, hanem olyan specifikus stabilitások keretét, amelyeket a hálózott kommunikáció specifikus illékonyságaival/virtualitásaival szemben artikulál. Ezek a stabilitások: valódi helyek/helységek, változatlan dokumentumok, személyes kapcsolatok.

Kulcsszavak: konzervativizmus, hagyomany, kommunikációs technológiák, másodlagos szóbeliség, internet, stabilitások

A cikk letöltése (pdf)

Karácsony András: Konzervatív beállítódás az ’információ’ korában (adottságok mint lehetőségek)

Korunkban megalapozottan állíthatjuk, hogy a kommunikációs technológiák és szokások megváltozásával az ember új társadalmi szituációban találja magát. A tanulmány a konzervativizmus helyzetét és lehetőségeit vizsgálja ebben a megváltozott társadalmi helyzetben. A vizsgálódás nem a konzervativizmus politikai kontextusára koncentrál, hanem a konzervativizmust mint a mindennapi életben megvalósuló meghatározott viselkedést vizsgálja, összekapcsolva a cselekvés mögött álló világképpel. A konzervativizmusban mindig alapvető jelentőségű a múlthoz való viszony, és e tekintetben korunkban paradox helyzet állt elő. Egyfelől az új kommunikációs technológiák a múlt megőrzésének nagyszerű lehetőségét nyújtják, másfelől viszont a korszellem egyáltalán nem érdeklődik a múlt iránt. Ebben a helyzetben a konzervatív nem tehet mást, mint hogy a korszellemmel, az uralkodó világképpel szemben az emlékezéskultúra ápolásának kötelezettségét hangsúlyozza, mivel a múlt jelen idejűvé tétele ahhoz segít, hogy tisztábban lássuk jelenünket.

Kulcsszavak: konzervativizmus, emlékezés, felejtés, kommunikáció, információ, idő, hagyomány

A cikk letöltése (pdf)

Szepessy Péter: Posztmodern és információs társadalom – konzervatív nézőpontból

Avagy: Lehetséges-e információs konzervativizmus a posztmodernben?

A tanulmány a posztmodern gondolkodásmód többféle lehetséges olvasatát tárgyalja. A posztmodern új utópiaként, anti-utópiaként és a modernitás új változataként is felfogható. Az információs társadalom hipotézise a különböző értelmezésekben különböző hangsúlyokat kap. A tanulmány megpróbálja feltérképezni, hogy a konzervativizmus milyen szerepeket játszhat a posztmodern világképben. A konzervativizmus mint a töredékes információt rendező eszme egyrészt új utópiaként, másrészt a modernitás korrekciójaként felfogott posztmodern narratívában tölthet be konstituáló funkciót. 

Kulcsszavak: Posztmodern, utópia, információs tásadalom, narratíva, legitimáció, konzervativizmus

A cikk letöltése (pdf)

Ropolyi László:Internet-használat és hálólét-konstrukció

A tanulmány szerzője az internet összetett természetének leírására egy arisztotelészi internetfilozófiai megközelítést javasol. Eszerint az internet felfogható technikai rendszerként, kommunikációs csatornaként, kulturális médiumként és önálló organizmusként is. A kiterjedt internethasználat következtében mesterségesen megvalósuló öncélú, plurális, szabad értékválasztású közösségek a társadalmi létre ráépülő hálólétet alakítanak ki. A hálólét mint a természeti és társadalmi létet követő harmadik emberi létszféra örökli a korábbi létszférák értékvilágának számos meghatározottságát.

Kulcsszavak: internet, internetfilozófia, hálólét, kiberkultúra, saját világok konstrukciója

A cikk letöltése (pdf)

Balázs Zoltán: Konzervatizmus és információs társadalom

A szerző álláspontja szerint a modern információs társadalom nem hozott magával teljesen új problémákat, mivel az ebben a fogalomkörben felvetett jellegzetes kérdések gyakorlatilag egyidősek a nyugati civilizációval. Ennélfogva a konzervatív gondolkodás számára is jól ismert, klasszikus kérdésekről van szó, tehát semmiképpen sem igaz, hogy a konzervatív felfogás számára az információs társadalom elvileg is új kihívást jelent. Mindezt a tanulmány a konzervatívok szemében általában kiemelten fontos négy kérdéskör, a hagyomány, a rend, a funkció és a tudás (a tudomány) jelenségcsoportjainak elemzésével támasztja alá. Az igazi konzervatív gondolkodás semmiképpen sem ellenséges vagy gyanakvó az információs technológiák fejlődésével és terjedésével szemben. Mivel lényeges társadalmi változások nem rajzolódnak ki a horizonton, a szerző következtetése szerint fennmaradnak a klasszikus kérdések és érvényesek a klasszikus válaszok is.

Kulcsszavak: konzervatizmus, információs társadalom, hagyomány, rend, funkció, tudás

A cikk letöltése (pdf)

Horkay Hörcher Ferenc: Prudencia, kairosz, decorum

A konzervativizmus időszemléletéről

Az információs társadalomra jellemző az idővel kapcsolatos elképzeléseink elbizonytalanodása, felborulása. E jelenség kísérő tünete egy hamis dichotómia megjelenése a politikai filozófiában, ami szembeállítja a múltba révedő konzervativizmust és a jövőre orientált baloldaliságot. A dolgozat - Tiziano „A prudencia allegóriája” című képének elemzését felhasználva – amellett érvel, hogy a konzervatív szemléletet sokkal jobban jellemzi az a fogalmi „bokor”, amely az antik kairosz, prudencia és decorum fogalmakkal írható körül, s amely az idődimenziók közül egyiket sem tekinti kitüntetettnek. Az érvelés során a szerző történeti és analitikus érveket sorol fel, s végül arra a konklúzióra jut, hogy a gyakorlati okosság erénye igen kifinomult "időérzékkel" párosul, ami nem merül ki a múlt fetisizálásban.

Kulcsszavak: konzervativizmus, idő, politikai filozófia, prudencia, kairosz, dekorum, gyakorlati okosság, Tiziano

A cikk letöltése (pdf)

OLVASÁS KÖZBEN

Faragó Péter: Nagy Elmélet helyett

„Az információs társadalom dimenziói” címmel a Gondolat-Infonia kiadásában megjelent tanulmánykötetről készült recenzió a könyvnek nemcsak tartalmi, hanem formai jellemzőit is értékeli. A szerkesztő az információs társadalom magyar nyelvű szakirodalmából válogatott. Jól sikerült és tudományosan gyengén megalapozott művek egyaránt olvashatók a tematikailag egyébként jól szerkesztett kötetben. A Nagy Elméletek iránti vágy ismét lázba hozott egyes társadalomkutatókat, de e cél elérésére a közeljövőben – a kötet összes erényét figyelembe véve is – aligha van lehetőség.

A cikk letöltése (pdf)

Maren Hartman: Mobil megértés

Kristóf Nyíri (szerk.), Mobile Understanding: The Epistemology of Ubiquitous Communication, Bécs: Passagen, 2006.

A mobil kommunikációval kapcsolatos filozófiai értekezések jól ismert szerzője és számos kötet szerkesztője, Nyíri Kristóf nemrégiben adta közre a „Mobile Understanding: The Epistemology of Ubiqutious Communication” című kötetet. Az esszégyűjtemény megpróbál új és kevésbé felhasználó-központú szemszögből közelíteni a „mindenütt jelen levő kommunikáció” témájához, s gyakran jár sikerrel. Megéri elolvasni ezt a könyvet – nem csupán a mobil kommunikáció kutatóinak, hanem mindazoknak, akiket a jelenlegi társadalmi változások általában érdekelnek. Azáltal, hogy néha zavarba ejtő, gyakran provokatív és minden esetben kétségtelenül gondolatébresztő ismeretelméleti tanulmányokat közöl, a kötet jelentősen gazdagítja a téma irodalmát és nagymértékben hozzájárul a szakterület dinamikus fejlődéséhez.

Benedetti Gábor: Az informatikai robbanás bűvöletében

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld

(A XXI. század rövid története)

Thomas L. Friedman magyarul nemrég megjelent könyve, az „És mégis lapos a Föld” infomatikai érdeklődésű, ám laikus olvasók számára bizonyára érdekes olvasmány. Ugyanakkor az informatikában és számítástechnikában jártas olvasók számára nyilván kevesebbet nyújtanak a néha kissé iskolás hangvétellel közölt alapfokú ismeretek. Másfelől, ugyan bárki számára élvezetes lehet bizonyos statisztikai adatok megismerése a jórészt az infomatikai robbanással összefüggő gazdasági változásokkal kapcsolatban, az ezek alapján levont általános elméleti következtetéseket meglehetősen óvatosan kell kezelni. Ennek az az oka, hogy Friedman leplezetlenül elfogultan és alapvetően egyoldalúan közelít a globalizáció problémájához. Sem politikai nézeteit, sem az amerikai gazdaságért érzett aggodalmát nem rejti véka alá – és ennél is sokkal fontosabb, hogy a globalizáció szinte valamennyi kérdését az infomatikai robbanás háttérfeltételeként, mellékhatásaként vagy következményeként tárgyalja.

A cikk letöltése (pdf)

KUTATÁSI JELENTÉS

Pándi Boglárka – Takács Gyula: Mennyiség, eloszlás és minőség – helyzetkép az eMagyarország pontokról 2006 tavaszán

A Kopint-Datorg zRt. 2006 tavaszán az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából kutatást végzett, a kialakított eMagyarország Pontok (eMoP-ok) támogatási rendszerének alátámasztására. Az Európai Unió irányelvei értemében az ilyen típusú közösségi internet-hozzáférési pontok (Public Internet Access Points, PIAPs) – mint a kohézió több szinten ható eszközei – nem veszítettek jelentőségükből. A külföldi gyakorlatból leginkább azoknak az országoknak (pl. Észtországnak és Szlovéniának) a politikája tanulságos számunkra, ahol a PIAP-okat átfogó, a készségeket és a tartalomszolgáltatást egyaránt felölelő koncepció alapján hozták létre és fejlesztették. Az eMagyarország Pontok elég jól – a fejletlenebb térségeknek kedvezve – lefedik az ország egész területét, számuk elegendőnek látszik. Ugyanakkor ez a hálózat az infrastruktúra, a fenntarthatóság, a szolgáltatás-kínálat és a kereslet tekintetében is igen heterogén képet mutat. A legnagyobb problémát a lehetőségek nem megfelelő kihasználása jelenti.

Kulcsszavak: digitális szakadék, kohézió, közösségi internethozzáférés, PIAP, tudásalapú társadalom, eMagyarország pont

A cikk letöltése (pdf)

KONFERENCIA BESZÁMOLÓ

Csótó Mihály: Az állatorvosi ló – kórisme és terápia

Kollányi Bence: Médiaművészet az egyszerűség nevében

Pintér Róbert: Társadalmi informatika – információs társadalom mindenkinek?

SZEMLE

English summaries of the original Hungarian studies