A 2006. VI. évfolyam 3. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

Bevezető

Az európai paradoxon mítosza

Hronszky Imre: Két megjegyzés az innovációról

Ez a rövid tanulmány egyrészt az innováció alapvető sajátosságaival, az innovációt meghatározó bizonytalanság természetével, az innovációhoz vezető tanulás sajátosságaival, valamint a neoklasszikus és az evolucionista közelítésmód alapfeltevéseinek szembeállításával, másrészt az áttörő vagy radikális innováció menedzselésével foglalkozik. A globalizáció körülményei között az innováció vizsgálata dinamikus rendszerszemlélet és evolucionista gondolkodás érvényesítését követeli meg. A tanulmány összehasonlítja az innovációról való neoklasszikus és evolucionista ökonómiai gondolkodás alapvető sajátosságait és összefoglalja, hogyan közelíti meg a radikális innovációmenedzselésének problémáját az evolucionista gondolkodásra építő ún. SOCROBUST-projekt.

Kulcsszavak: radikális innováció, bizonytalanság, neoklasszikus és evolucionista gondolkodásmód, SOCROBUST

A cikk letöltése (pdf)

Dessewffy Tibor – Ságvári Bence: Indikátor fetisizmus, avagy az elgörbült méterrúd

A kutatás-fejlesztés évtizedek óta használt standard indikátorait magától értetődően használjuk az egyes társadalmak és gazdaságok versenyképességének meghatározására. Viszonylag kevesebb figyelem irányul azokra a jelenségekre, amelyek a számok mögött meghúzódnak, és alapvetően meghatározzák az innováció lehetőségeit és gazdasági sikerességét. A hagyományos mutatók mellett találnunk kell olyan más indikátorokat, amelyek segíthetnek a K + F és az innovációs folyamatokban való jobb eligazodásban, a gazdasági sikeresség meghatározásában, a fejlesztési programok sikerét vagy éppen sikertelenségét meghatározó mechanizmusok jobb megértésében. Még ennél is fontosabb azoknak a társadalmi folyamatoknak a kiteljesedése és új piaci termékekben való megjelenése, amit ezekkel a mérőszámokkal majd mérni lehet. A tanulmány empirikus kutatási eredmények bemutatásával is igyekszik jelezni, hogy nemcsak a mérési módokon kell változtatnunk, hanem az innováció magyarországi mikro- és makrokörnyezetének együttes átalakítására is szükség van.

Kulcsszavak: innováció, K+F, indikátorok, kis- és középvállalkozások, IT-ipar

A cikk letöltése (pdf)

Lippényi Tivadar – Imre József – Peredy Zoltán: A tudásalapú társadalom és gazdaság kutatás-fejlesztési és innovációs súlypontjai Magyarországon

A kiélezett globalizációs verseny olyan kihívásokat jelent, amelyekkel a világ valamennyi, a tudásvezérelt gazdaság kiépítésében érdekelt országának szembe kell néznie. A magyar gazdaságnak és társadalomnak a tudáson és az innováción alapuló, új minőségű fejlődési pályára kell lépnie. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország innovációs teljesítménye alapján az EU-tagországok középmezőnyében foglal helyet, a felzárkózó országok között. Magyarországon 2003-ban megkezdődött az innovációs rendszer átfogó reformja. A jelenleg társadalmi egyeztetés alatt levő középtávú kormányzati kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia a magyar gazdaság versenyképességének növelését szolgálja. A nemzeti innovációs rendszer elemei területileg egyenlőtlenül fejlettek, ezért a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani a régiók innovációs képességének növelésére.

Kulcsszavak: tudásvezérelt gazdaság, innovációs teljesítmény, versenyképesség, regionális innovációs képességek

A cikk letöltése (pdf)

Borsi Balázs: A visegrádi országok perspektívája az Európai Kutatási és Innovációs Térségben

A tanulmány az úgynevezett „visegrádi országok” (V-4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) felzárkózási és integrációs esélyeit vizsgálja az Európai Unió egyik fő stratégiai célkitűzésével, az Európai Kutatási Térség (European Research Area, ERA) megteremtésével kapcsolatban. A szerző megállapítja, hogy a visegrádiak globális gazdasági és különösen kutatás-fejlesztési potenciálja szerény, annak ellenére, hogy világpolitikai értelemben a glóbusz fejlettebb országaihoz tartoznak. Hangsúlyozza, hogy a V-4 régióban a vállalkozások üzleti környezetének rendbetétele nélkül nem várható az innovációk és a K+F iránti kereslet érdemi élénkülése. A tanulmány fontos állítása a „visegrádi paradoxon”: bár nemzetközi összehasonlításban a kutatók létszáma az elköltött GERD-hez, a BERD-hez és a GDP-hez képest is jelentős, a visegrádiak innovációs teljesítménye mégsincs összhangban a tudományos teljesítményükkel (a szakadék nagyobb, mint az EU-15 országok esetében). Az ERA-ba való integrálódást gátolja a V-4 országok regionális fejletlensége (a kiválósági központok alacsony száma) a K + F területén. Az ERA megteremtését szolgáló és nagy külső gazdaságpolitikai nyomásként jelentkező uniós mechanizmusok jelentős ösztönző erőként hatnak a V-4 országok döntéshozóira és véleményformálóira, ám a nemzeti innovációs rendszerek piacgazdasági transzformációja a V-4 régióban ezzel együtt is lassú folyamatnak ígérkezik.

Kulcsszavak: visegrádi országok, versenyképesség, ERA, innováció, K+F

A cikk letöltése (pdf)

Bőgel György: Merre tart a K + F? A nemzetközi munkamegosztás átrendeződése a kutatás és a fejlesztés területén

A mai Magyarországon élénk viták folynak a kutatási-fejlesztési tevékenység szerepéről, intézményrendszeréről és finanszírozásáról, az ország esélyeiről és az állam feladatairól ezen a téren. Mindeközben figyelemre méltó változások zajlanak le a világ K + F térképén, a hazai döntéseket tehát ezek figyelembevételével kell meghozni. A cikk a nemzetközi K + F munkamegosztás átalakulásának egyes jelenségeire és trendjeire mutat rá, azok logikáját és fejlődési irányát vizsgálja. Legfontosabb mondanivalója az, hogy a kutatási-fejlesztési tevékenységek, intézmények és munkahelyek földrajzi átrendeződését ugyanazok a piaci erők (technológiai fejlődés, verseny, költségcsökkentési kényszer) motiválják, mint korábban a gyártás olcsó országokba való kiszervezését. A fejlődés az alacsonyabb szintű tevékenységek felől az egyre bonyolultabbak és egyre igényesebbek felé halad. A folyamat nyertesei jelenleg egyes ázsiai országok, elsősorban Kína és India. Közép- és Kelet-Európa országainak egyre inkább velük kell versenyezniük a nemzetközi K+F mezőnyben.

Kulcsszavak: K+F tevékenységek vándorlása, kiszervezés, K+F versenyképesség, globális K+F környezet

A cikk letöltése (pdf)

Giovanni Dosi – Patrick Llerena – Mauro Sylos Labini: Az Egyesült Államok és az Európai Unió innovációs teljesítményének értékelése és összehasonlítása

„E jelentés célja az Egyesült Államok és az Európai Unió innovációs teljesítményének értékelése és összehasonlítása. Az összehasonlításban – szem előtt tartva az innováció mérésekor figyelembe veendő finomságokat is – az európai teljesítményt tekintve elsősorban a tudományos eredmények, a technológiai újítást szolgáló proxik, a tényleges termelés és az export kérdéseit tárgyalja az olyan gazdasági tevékenységek vonalán, amelyek közvetlenül támaszkodnak a tudományos haladásra. A szerzők elemzésének általános eredményei a következőképpen foglalhatók össze: Kétségkívül jelentős különbségek figyelhetők meg a tudományos és műszaki területeken, de Európa a legmagasabb szintű tudományos és innovációs teljesítmények tekintetében, valamint a fizikai és műszaki tudományok egyes területeinek erőssége szempontjából is strukturális jellegű elmaradásban van az USA-hoz képest. Ugyanakkor bizonyítható az európai üzleti vállalkozások széles körű gyengesége is, a nagyobb sikertörténetek mellett…”

Kulcsszavak: innovációs teljesítmény, strukturális elmaradás, tudományos és technológiai tudás, indikátorok

A cikk letöltése (pdf)

Bjørn T. Asheim – Lars Coenen: Tudásbázisok és regionális innovációs rendszerek: skandináviai klaszterek összehasonlítása (a cikk szerzői engedély hiányában nem online elérhető)

A különböző típusú regionális innovációs rendszerek fontosságát a különböző gazdasági iparágak tényleges tudásbázisának kontextusában kell elemezni, mivel a vállalatok innovációs folyamatait jelentékenyen befolyásolja sajátságos tudásbázisuk. Ebben a tanulmányban a szerzők különbséget tesznek a tudásbázisok analitikus és szintetikus típusai között. E két típus a hallgatólagos vagy tacit tudás és a rögzített vagy kodifikált tudás különböző keverékeit foglalja magában, amelyek különböző kodifikálási lehetőségekkel és korlátokkal járnak, más-más képzettséget és eltérő szakismereteket igényelnek, és ápolásukhoz különböző szervezetekre, illetve intézményekre van szükség. A globalizálódó gazdaság versenykihívásai különféleképpen érintik az ipar egyes szektorait, és azokban az innováció támogatásának más-más fajtáit teszik szükségessé. Az innovációt támogató szervezetekkel mint regionális innovációs rendszerrel körülvett ipari klaszterek konstellációja hagyományosan majdnem mindig a szintetikus tudásbázissal rendelkező ipar (például a műszaki tudományokon alapuló iparágak) kontextusában alakul ki, míg az egyes klaszterekbe szervesen beépülő regionális innovációs rendszerek általában az analitikus tudásbázisra épülő iparágakban (például a természettudományos felismeréseken alapuló biotechnológia és az információs technológia területén) jönnek létre. A regionális innovációs rendszerek különböző típusainak tárgyalásához a szerzők a kis- és középméretű vállalkozásokkal, valamint a regionális innovációs rendszerekkel foglalkozó skandináviai összehasonlító kutatási program keretében empirikusan vizsgált alábbi öt klasztert használják fel illusztrációként: a bútoripart a dániai Sallingban; a vezeték nélküli kommunikációs iparágat Észak-Jütlandban, Dániában; az alap-”egészségesélelmiszereket” előállító ipari klasztert a svédországi Scaniában; az élelmiszeripart a norvégiai Rogalandban, valamint az elektronikai ipart a norvégiai Hortenben. Kimutatják, hogy az innovációs stratégiák tekintetében a regionális szint gyakran jó alapot nyújt az ipar tudásbázisának fontosságát felismerő szemlélet kialakulásához az érintett szereplők hálózataiban.

Kulcsszavak: regionális innovációs rendszerek, tudásbázisok, skandináv országok

A cikk letöltése (pdf)

Interjú

Bak Árpád: 7. kutatási keretprogram: nagyobb hangsúly a kutatási témákon

Interjú az EU 7. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjáról dr. Vass Ilonával, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) alelnökével és Gulyás Ágnessel, az NKTH Külkapcsolatok Főosztálya EU-osztályának vezetőjével.

Olvasás közben

Pintér Róbert: A finn csoda titka

Castells, Manuel – Himanen, Pekka (2002): The Information Society and the Welfare State – The Finnish Model (Oxford University Press, Sitra’s Publication Series, No. 250)

 Manuel Castells és Pekka Himanen 2002-ben jelentették meg könyvüket a finn információs társadalomról. Jelen cikk a könyv ismertetésén keresztül bevezeti az olvasót a finn fejlődés rejtelmeibe, arra keresve a választ, hogy vajon mitől lettek ennyire sikeresek a finnek, mit lehet tanulni a példájukból, és milyen kihívások előtt állnak ők maguk. Mindeközben a kirakós darabjaiként helyére kerül többek között a jóléti állam, az oktatás- és tudománypolitika, a hackeretika, a Nokia sikerei, a politikai rendszer és a finn nemzeti identitás.

Kulcsszavak: finn információs társadalom, finn innovációs politika, jóléti állam, Nokia, Manuel Castells, hacker etika, finn identitás

Szemle

English summaries of the original Hungarian studies