| Információs Társadalom
folyóirat - archívum A 2006.
VI. évfolyam 2. szám

A folyóirat
digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával,
az
eMagyarország Program keretében valósult meg.
A teljes szám letöltése egyben (pdf)
Bevezető
Göncz Kinga: Szociális
informatika, társadalmi informatika
Z.
Karvalics László:
A
szociálpolitika megváltozó kontextusai az információs társadalomban
A
gazdasági racionalitás mentén felépített korszerű politikai stratégiának
a hátrányos helyzetűekre mint potenciális tudáshordozókra, „vagyonelemekre”
kellene tekintenie. Ezen a „makro-szinten” jelenik meg az új tervezési
és szemléleti kiindulópont: a tudásvagyon-gazdálkodás. Ez az érintett
társadalmi csoportnál „újraírja” a beavatkozás lehetőségeit és
imperatívuszait. Az “Információs társadalom szakmai napok” alkalmából
rendezett konferencia válogatott előadásait bevezető tanulmány ebből a
szempontból tekinti át röviden az idősek, a kismamák, a fogyatékosok, a
romák, a társadalom anyagi és szellemi értelemben leszakadó negyede és
az állami gondozottak helyzetének a tudásvagyon-gazdálkodás
szempontjából leírható jellegzetességeit.
Kulcsszavak: szociálpolitika, információs társadalom,
tudásvagyon-gazdálkodás, hozzáférés
A cikk letöltése (pdf)
Csepeli György:
Régi és új
szociálpolitika
A
szociálpolitika által befogott társadalmi szféra nyeresége még nagyobb
lehetne, ha
az új technológiák bevezetése és alkalmazása révén a
szociálpolitikai problémák teljesen új szemléletű megközelítései, új
beavatkozási módok válhatnának lehetségessé, melyek révén a társadalmi
integráció óhajtott céljai közelebb kerülhetnének a megvalósításhoz. A
cikk új szociálpolitikai megközelítés időszerűsége és szükségszerűsége
mellett érvel.
Kulcsszavak: új és
hagyományos szociálpolitika, a szolidaritás kultúrája, e-szolgáltatások,
állam az információs korszakban, digitális szakadék, új információs és
kommunikációs technológiák
A cikk letöltése (pdf)
Dombi
Gábor – Faragó Judit:
Korhatártalanul
Új
generációk az interneten
Az
idős emberek problémáinak megközelítésében le kell számolni az „Öreg
néne őzikéje” nyomán a társadalomban élő sztereotíp képekkel. A
klasszikus nagyi-szerepeknek a ma idősei sem akarnak megfelelni, hiszen
ők a 60-as évek, a beatkorszak huszonévesei, akik napjainkban vonulnak
nyugdíjba, és unokáik kiszolgálása, a cicagondozás kispolgári idillje
helyett a saját életüket szeretnék egészségesen élni, utazva, nyaralva,
sportolva, szórakozva, vásárolva, dolgozva – gyakran elvágyva anyagi
lehetőségeik korlátai közül. A tanulmány számba veszi az idősek
hátrányos helyzetének azokat a tényezőit, amelyek gátolják
integrálódásukat az információs társadalomban. A szerzőpáros felhívja a
figyelmet néhány hazai és európai kezdeményezésre, továbbá a szükséges
társadalmi-kormányzati lépésekre is.
Kulcsszavak: idősügy, e-inclusion, hátrányos helyzet, digitális szakadék,
Inforum, Unoka-nagyszülő informatikai verseny
A cikk letöltése (pdf)
Ferge
Sándor:
Közösségi modellek az esélyegyenlőség szolgálatában
A
tanulmány az információs és kommunikációs technológiák szerepét és
hatását vizsgálja a gazdaság és a társadalom változásaiban. Rámutat,
hogy az egyik legfontosabb jelenség az immaterializálódás, a
hagyományosan materiális termékek és szolgáltatások „információs
termékké” vagy „tudástermékké” válása. Ez a tény azonban a szerző
állítása szerint egyre élesebb ellentétbe kerül a ma uralkodó termelési
viszonyokkal. Az alapvetően kirekesztő piaci modell erősen korlátozza
azokat a lehetőséget, amelyeket az elméletileg el nem fogyó
tulajdonságú javak kínálnak. A közösségi alapú hozzáférés az oktatás, a
kultúra, az egészség; a hivatali és a magánélet szinte minden területén
megjelenő új termékekhez és szolgáltatásokhoz, illetve ezeknek a
termékeknek és szolgáltatásoknak közösségi formákban történő előállítása
sok-sok ember számára biztosíthat valódi esélyegyenlőséget a
gyakorlatban is. Azt, hogy ez mennyire nem utópista elképzelés, hanem a
mai valóság része, a szerző a „Koldus és királyfi” diafilmes (és egyéb)
feldolgozásainak on-line és off-line hozzáférhetőségére
felhozott szemléltető példákon keresztül mutatja be.
Kulcsszavak: közösségi modell, immaterializálódás, digitális termék,
tudástermék, elektronikus szolgáltatás, szabad szoftver, Copyleft
A cikk letöltése (pdf)
Kollányi Bence – Székely Levente:
Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok az információs társadalomban
A
tanulmány a 2005 novemberi Információs Társadalom Szakmai Napokon
elhangzott előadás kibővített változata. A szerzők három hátrányos
helyzetű csoport – az idősek, a roma származásúak és a kistelepülésen
élők – médiafogyasztását és az internethez való viszonyát vizsgálják a
World Internet Project adatai alapján. Az elemzés tapasztalataiból
kiindulva amellett érvelnek, hogy az egyes társadalmi csoportok
felzárkóztatásához pontosan meghatározott egyedi fejlesztési programokra
van szükség az IKT területén.
Kulcsszavak: World Internet Project, információs társadalom, digitális
megosztottság, hátrányos helyzetű csoportok, romák, idősek,
kistelepülésen élők, médiafogyasztás, internethaszálat
A cikk letöltése (pdf)
Molnár Szilárd:
Közösségi terek, gyenge kötések, internet-használat
Az
utóbbi években ambivalens fejlődés jellemzi a hazai internet-használat
elterjedését. Miközben rohamosan nő a szélessávú felhasználók száma, a
kisebb településen élők körében alig bővül a felhasználók aránya. A
tanulmány szerzőjének hipotézise szerint az internet és a
számítógéphasználat elterjedésében döntő szerepet játszanak a gyenge
kötések, amelyeknek a létrejöttében és ápolásában az IKT eszközök
hozzáférését is biztosító közösségi terek – például a könyvtárak,
kisposták, közösségi házak, teleházak – kulcsszerepet játszanak. Mivel a
rossz gazdasági helyzetben lévő kistelepüléseken paradox módon ezek a
közösségi helyek esnek először áldozatul a leépítéseknek, éppen a gyenge
kötések visszaszorulása miatt mondhatjuk azt, hogy az IKT eszközök
elterjedését nagymértékben akadályozza a kapcsolathiányos magyar
társadalom.
Kulcsszavak: társadalmi tőke, gyenge kötés, közösségi hozzáférés,
teleház
A cikk letöltése (pdf)
Molnár Dániel:
Információs technológiák a szociális felsőoktatásban
A
tanulmány egy olyan kérdőíves vizsgálatról számol be, melynek válaszadói
a szociális munkások képzésének tananyagában szereplő informatikai
kurzusok oktatói közül kerültek ki. A kutatás a következő kérdésekre
koncentrált: milyen a szociális képzésekbe bekerülő hallgatók
informatikai felkészültségének értékelése; milyen típusú informatikai
tárgyú kurzusok jelennek meg a tantervekben; hogyan illeszkednek az
oktatott technológiák a gyakorlati elvárásokhoz; milyen a kurzusok
szoftverellátottsága és intézményi infrastrukturális háttere; milyen
súlyt helyeznek a képzés helyszínei az online megjelenésre.
Kulcsszavak: szociális felsőoktatás, informatika, szoftverellátottság,
infrastruktúra, online megjelenés
A cikk letöltése (pdf)
Pankucsi Márta:
Kisebbségek, kohézió és az információs társadalom
Az
ipari társadalomból a tudásalapú információs társadalomba való átmenet
átstrukturálja a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerét, esélyt adva a
hátrányos helyzetű csoportok felemelkedésére és ezáltal a társadalmi
kohézió erősödésére. Átrendeződik a gazdaság, megváltoznak az emberek
közötti érintkezési viszonyok, új erőforrások kerülnek előtérbe. A tudás
mint kulturális tőke és az emberi kapcsolatok hálózata mint társadalmi
tőke a materiális tőkével azonos fontosságúvá válik. A tanulmány
szerzője az info-kommunikációs eszközök lehetőségeit vizsgálja a
versenyképességet javító tudás és a gazdasági sikerességhez
nélkülözhetetlen bizalmon alapuló együttműködés terén. Néhány sikeres
példán keresztül rámutat, hogy a kohézió megőrzésének egyik kulcskérdése
a leszakadó térségek és társadalmi csoportok bekapcsolódása az
információs társadalomba, a hozzáférési esélyek és a motiváltság
erősítése révén.
Kulcsszavak:
társadalmi kohézió, kisebbségek, információs társadalom, hálózati típusú
emberi kapcsolatok, depriváltak, társadalmi kirekesztődés,
versenyképesség: tudásalapú versenyképesség
A cikk letöltése (pdf)
Hohl
Ferenc:
A
teleházak árképzésének és földrajzi elhelyezkedésének összefüggései
A
teleházak Magyarországon több mint egy évtizedes múltra tekintenek
vissza. A tanulmány a teleházak árképzésének és földrajzi
elhelyezkedésének összefüggéseit vizsgálja. Az eredmények szerint a
teleházak életében az árképzés sokadrangú kérdés, gyakorlatilag
független minden más jellemzőtől. Ez azt jelenti, hogy nincs tudatos,
összehangolt árpolitika, a teleházak véletlenszerűen, minden más
tényezőtől függetlenül állapítják meg áraikat. A jelenség oka abban
keresendő, hogy a teleházak szolgáltatásból származó árbevétele
viszonylag kevés, teljes működési költségeiknek csak a felére-harmadára
elegendő. A pályázatokból, támogatóktól származó egyéb bevételek sokkal
fontosabbak számukra. A teleházak non-profit intézmények, nem is
törekedhetnek nyereséges működésre, gazdasági megítélésükben tehát
mindenképpen figyelembe kell venni a helyi társadalom életében és
általános közérzetében betöltött szerepüket is.
Kulcsszavak: teleház, vidékfejlesztés, fenntarthatóság, gazdaságosság
A cikk letöltése (pdf)
Eranus Eliza - Lengyel György – Siklós Viktória:
A
cserénfai kísérlet - két év múlva
A
tanulmány szerzői 2003-ban és 2004-ben egy kísérlet során vizsgálták az
IKT terjedésének hatásait egy kis faluban, Cserénfán. Számítógépeket és
internet-hozzáférést biztosítottak kiválasztott helyi családok számára,
azt vizsgálva, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az információs
technológia intézményi és kapcsolatháló-alapú terjedésének. Mivel a
faluban működött teleház, ennek forgalmát kívánták összevetni a
baráti-szomszédsági hozzáférés gyakoriságával és természetével.
Vizsgálták továbbá az IKT terjedésének a település lakosságának
életkörülményeire közvetve gyakorolt társadalmi hatásait is, a
közérzetüket jelző indikátorok alapján. 2005 októberében visszatértek a
faluba és interjúk segítségével felmérték alanyaik életének és az
internetről alkotott véleményének alakulását az eltelt idő alatt.
Kulcsszavak: internet, falu, hátrányos helyzetű település, az
információs technológia társadalmi hatásai, digitális szakadék,
közösségi informatika, teleház.
A cikk letöltése (pdf)
Várhelyi Eszter:
Esélyteremtés a könyvtárakban
2003-ban, a “fogyatékkal élők európai évében“ a könyvtárak is
bekapcsolódtak az esélyegyenlőség megteremtésébe. Egyik fő céljukká vált,
hogy a fogyatékkal élők minden csoportját megfelelő információkkal
lássák el. A közgyűjtemények – az érintett csoportok bevonásával és
partnerkapcsolatok kialakítával – felhasználják mindennapi munkájukban a
technikai újdonságokat. A könyvtárak számos új szolgáltatást vezettek be
a hátrányos helyzetűek számára, speciális eszközökkel és dokumentumokkal
segítve önálló ismeretszerzésüket. A tanulmány ezekről számol be,
kitérve az ún. házon kívüli szolgáltatásokra és a könyvtári dolgozók
speciális tanfolyamok keretében történő továbbképzésére is. Rámutat,
hogy nem minden könyvtár rendelkezik megfelelően akadálymentes
környezettel, speciális eszközparkkal és alternatív formátumú
dokumentumokkal. 2005-ben zárult le az ellátottság feltárására indult
kérdőíves felmérés, melynek eredményeit és tapasztalatait összegzi a
szerző, megjelölve a további fejlesztés célszerű irányait is.
Kulcsszavak: intellektuális hozzáférés, közhasznú információszolgáltatás,
fogyatékkal élők, könyvtár, Braille dokumentumok, esélyteremtés
A cikk letöltése (pdf)
Pintér Róbert:
Civil szervezetek az
információs társadalomban és az információs társadalomért
Az INFONIA Alapítvány
kutatócsoportja Civil szervezetek az információs társadalomban és az
információs társadalomért összefoglaló címmel 2005 tavaszán a
szektor átalakulásával foglalkozó kutatást folytatott. Az empirikus
vizsgálat-sorozat általános képet ad a tágan értelmezett civil szektor
információs és kommunikációs felkészültségéről, miközben teljes körűen
dokumentálja az „élcsapat”, az információs társadalmi fejlesztésekben
élen járó kisebb szervezeti kör genezisét és jelenlegi
tevékenységrendszerét is. A cikk a kutatás legfontosabb eredményeit,
valamint általános és elméleti tanulságait ismerteti.
Kulcsszavak: civil
szervezetek, átmenet az információs társadalomba, civil honlapok, civil
információs társadalmi szervezetek, Wilson-gyémánt
A cikk letöltése (pdf)
Szemle
Információs Társadalom Szakmai Napok 2005
Részletes program
English summaries of
the original Hungarian studies
|