Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Vendégkönyv

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

A tartalomból

Archívum

Impresszum

Megrendelés

Kapcsolat

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

Tóth Zsolt: Információs társadalom, tudástársadalom, újkapitalizmus

A szerző a tudományosan megalapozatlan és felszínes szóhasználat, a leegyszerűsítő fogalmak (pl. a „tudástársadalom”) terjedését alapvetően az „információs társadalom” formációelméleti bizonytalanságaira vezeti vissza. Elemzésében a posztmodern és marxista formációelméletek és fogalmi rendszerek összebékíthetőségét kérdőjelezi meg, s vitatja a köztes „posztmarxista” álláspont érvényességét.

Kulcsszavak: információs társadalom, tudástársadalom, formációelméletek, posztmodern, posztmarxista, újkapitalizmus

A cikk letöltése (pdf)

Ropolyi László: Információ, tudás, társadalom

A tanulmány szerzője az információs társadalom terminológiai problémáit a társadalom, az információ és a tudás mibenlétének problémájára vezeti vissza. Az információs társadalom népi szociológiai, kritikai-tudományos és posztmodern indíttatású megközelítéseiben az információ eltérő tartalommal és más-más összefüggésekben jelenik meg. Az információ és a tudás valóságos természetének figyelembe vételével közelebb juthatunk a terminológiai problémák megoldásához.

Kulcsszavak: információ, népi szociológia, posztmodern társadalomelmélet, ismeret és tudás, információs társadalom

A cikk letöltése (pdf)

Balogh Gábor: Egy túlterhelt fogalom

A tanulmány az információs társadalom mibenlétét sajátos módon határozza meg: eredettörténetének és intézményesülésének vázolásával bemutatja azt az utat, amely a társadalmi formáció aszimmetrikussá és túlterheltté válásához vezetett. A szerző szemantikai-pragmatikus közelítésmódot használ. Végkövetkeztetésként megállapítja: a) tudományos szempontból veszélyes a fogalmat uniformizálni vagy politikai ideológiává emelni, mert ezáltal b) elveszíti jelentésbeli és értelmezési lehetőségeinek sokszínűségét.

Kulcsszavak: információs társadalom, politikai ideológia, túlterhelt fogalmak, társadalmi formációk

A cikk letöltése (pdf)

Majó Zoltán: Úton az információs társadalom felé: tudjuk-e, hová tartunk?

A szerző egy történettel vezeti be tanulmányát. Egy tanár kollégája arra a kérdésre, hogy szerinte mi az információs társadalom, így válaszolt: „az, amikor az embereknek van otthon internetük … meg ilyenek”. Ennél pontosabb és részletesebb fogalom-meghatározásra törekedve a kérdést több szempontból is meg kell vizsgálni. Tanulmányában a szerző az információs társadalom fogalmának öt meghatározó jelentőségű aspektusát elemzi. A technológia, a tudományos gondolkodás, az erőforrások, a gazdasági modellek és a tudás aspektusain keresztül szemlélteti, hogy az információs társadalom fogalma mindenképpen túlmutat az információ-technológián és a digitális infrastruktúrán.

Kulcsszavak: információs társadalom, technológia, tudományos gondolkodás, erőforrás, gazdasági modell, tudás, internet, digitális infrastruktúra

A cikk letöltése (pdf)

Varga Csaba: Holisztikus fogalom és (meta)elméleti kategória

A szerző azt javasolja az NHIT tagjainak, hogy álláspontjukat ne tudományos igazságként vagy hipotézisként definiálják, hanem közpolitikai ajánlásként. Érveket hoz fel az „információs társadalom” kategória elfogadása mellett: (a) Magyarország az információs társadalommá válás küszöbén áll, tudástársadalommá csak hosszú távon válhat. (b) Az Európai Unió a legtöbb hivatalos dokumentumban az információs társadalom fogalmát használja. A szerző elveti az információs társadalom fogalmának leszűkített, technológiaközpontú értelmezését. Kifejti, hogy ezt a fogalmat az érintett tudományágak és az integrált metaelmélet szerint nem lehet és nem is szabad az NHIT állásfoglalása szerint értelmezni, fogalmi skatulyába szorítani.

Kulcsszavak: információs társadalom, tudástársadalom, integrált metaelmélet, holisztikus felfogás

A cikk letöltése (pdf)

Csorba József: Magyar tudáspolitikai vízió:  Az információs társadalom értelmezése, különös tekintettel az NHIT állásfoglalására

A tanulmány az információs társadalom (ITá) különféle értelmezéseinek szempontjait a rendszerszemlélet jegyében és a filozófia, a struktúra, a politika és a kontextus nézőpontjából tárgyalja. Bemutatja az ITá rendszerprioritásait a kormányzás, a gazdaság és a társadalmasiasítás szempontjából. Az európai és a magyar ITá-modell gondjait az innováció és a K+F példáján elemzi és rámutat az európai fejlődésideológia hiányára. Végül táblázatos formában közölt adatokkal kíván segítséget adni a magyar ITá-modell kialakításához, a lehetséges mintát nyújtó modellállamok releváns jellemzőinek bemutatásával.

Kulcsszavak: információs társadalom, tudáspolitika, rendszerszemlélet, rendszerprioritások, tudásalapú gazdaság, fejlődésideológia

A cikk letöltése (pdf)

Prószéky Gábor: Mi köze van a tudásnak és az információnak a társadalomhoz?

Nem egy olyan fogalom megnevezésére használunk nyelvünkben szavakat, kifejezéseket, amelyek definícióját még soha senki nem adta meg. Aztán utólag sokszor mégis készülnek definíciók, egyfajta módon regisztrálva és visszaigazolva a használatot: ezekből állnak az értelmező szótárak. Szavaink, kifejezéseink egy része azonban soha nem kerül be az ilyen szótárakba, részben mert szakszavak és nem a napi élet részét alkotják, részben pedig azért, mert még mielőtt bekerülhetnének, kikopnak a használatból. Vannak azonban kifejezések, melyek egy adott időszakban definiálatlanul, de egyre gyakrabban fordulnak elő mind a napi sajtóban, mind a szaksajtóban. Ilyenek a saját korunkat − részben érthető, részben soha nem pontosított módon − információs társadalomnak, tudástársadalomnak és tudás-alapú társadalomnak nevező írások. Definiálatlan fogalmakkal a nyelvészeti elemzés ugyanúgy nem tud semmit sem kezdeni, mint a hétköznapi nyelvhasználó: ehhez sorakoztat fel néhány nyelvészeti érvet az írás.

Kulcsszavak: információs társadalom, tudástársadalom, nyelvi elemzés, jelentés

A cikk letöltése (pdf)

Z. Karvalics László: Narratívák hálójában

Rendszerező széljegyzetek egy ígéretesen induló párbeszédhez

A vitaösszegző esszé szerzője először az információs társadalom fogalmának politikai-közéleti diskurzusához szól hozzá, majd három részre bontja a társadalomelméleti reflexiót. Formációelméleti, fejlődéselméleti és „információs társadalom tudományi” irányokat elkülönítve eltávolít az információs társadalom narratívájából számos olyan – egyébként tudományos igényű – megközelítést, amelyeket hagyományosan oda sorol az irodalom. Ugyanakkor beemeli az információ és tudás jelenségcsaládjának ontológiai és kognitív dimenzióját, amelyeknek az igényes művelése nélkül a fogalmi tisztázatlanság megszüntetése nehezen remélhető.

Kulcsszavak: információs társadalom, szakirodalmi diskurzus, narratívák, fogalmi tisztázás

A cikk letöltése (pdf)

Nancy G. Leveson: Nagynyomású gőzgépek és számítógép-szoftver
Mivel a számítógépek alkalmazása igen gyorsan terjed mindenütt, biztosítani kell, hogy beépítésük a lehető legfelelősségteljesebb módon és olyan ütemben történjék, ami az embereket nem teszi ki szükségtelen kockázatoknak. A technológiai újítások folytán fellépő kockázatok ismertek voltak már jóval a számítógépek megjelenése előtt is: nem most történik meg először, hogy az ember valami olyan különösen hasznos új technológiára tett szert, ami potenciálisan veszélyes lehet. A tanulmány szerzője sokféle olyan érdekes párhuzamot von a nagynyomású gőzgépek korai fejlődési szakasza és a szoftverfejlesztés mai helyzete között, ami alkalmazható a számítógépek komplex rendszerekben való használatára.

Kulcsszavak: nagynyomású gőzgép, biztonsági szempontból kritikus rendszerek, szoftverbiztonság, szoftverfejlesztés, komplex rendszerek, kockázat-megelőzés

A cikk letöltése (pdf)

Mimi Larsson: Az idősebbek bekapcsolódása az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásába – a gyakorlatban

A tanulmány az „eInclusion” stratégiájával és gyakorlatával kapcsolatos szakirodalmi kutatásokról és az idősebbek számára Budapesten, Magyarországon rendezett IKT kurzusok empirikus vizsgálatáról számol be. A szerző kutatási eredményei azt mutatják, hogy az idősebb emberek erősen motiváltak az IKT használatához szükséges készségek elsajátítására, és egyértelműen képesek erre, ha megfelelő oktatásban részesülnek. Cikkében a szerző Højrup és Carlberg nyomán körvonalazza a különféle életmódtípusok figyelembevételének lehetőségeit a nyugdíjba vonulás és az IKT viszonylatában. Javasolja ennek a megközelítési keretnek az alkalmazását annak jobb megértéséhez, hogy az idősebbek hogyan használhatják fel az IKT-t értelmes és teljes élet fenntartásához nyugdíjas korukban is. Hangsúlyozza, hogy az IKT-t hasznos eszközként szolgálhat a fizikai és társadalmi szakadékok áthidalására.

Kulcsszavak:  információs és kommunikációs technológiák (IKT), felnőttoktatás, életmód-típusok,

idősebbek oktatása

A cikk letöltése (pdf)

Juhász Lilla: A „Politika az interneten” című tanulmánykötetről

A Kiss Balázs és Boda Zsolt által jegyzett „Politika az interneten” című könyv 2005-ben a Századvég kiadó gondozásában jelent meg. A kötet alapjául szolgáló kutatás szerzői közé tartozik a fentieken kívül Varga Barbara, Berta Kata és Szabó Gabriella is, akik jelentős részt vállaltak a mű elkészítésében. A jelen ismertetés a következőképpen épül fel: a mű vizsgálódásának tárgya, majd egyes fejezeteinek bemutatása után a szerző azokat a könyvből hiányzó kérdéseket szedi csokorba, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy az új média eddig ismeretlen kihívások elé állította a politikatudományt.

Kulcsszavak: politika, e-kormányzat, tömegkommunikációs eszközök, politikatudomány, új média, internet

A cikk letöltése (pdf)

Füzesi Péter- Holczer Márton: Amerikai história

James R. Beniger: Az irányítás forradalma. Az információs társadalom technológiai és gazdasági forrásai

James Beniger „Az irányítás forradalma” című monográfiája az információs társadalom irodalmának klasszikusa, amely történeti elemzés révén mutatja be az információs társadalom kialakulásának kulcsmozzanatait, és amely a tudományos diskurzus számára értékes gyúanyagot adott a kontrollforradalom fogalmával. A munka különleges értékét az adja, hogy fontos gyakorlóterepe az információ társadalomtudományának. Értékelő elemzésükben a szerzők kísérletet tesznek arra, hogy bemutassák a mű fő gondolatmenetét, illetve értékeljék azt a társadalomelmélet és a történettudomány szempontjait figyelembe véve.

Kulcsszavak: kontrollválság, kontrollforradalom, rendszerelmélet, gazdaságtörténet, ipari forradalom, információs társadalom

A cikk letöltése (pdf)

Szemle

English summaries of the original Hungarian studies