A 2005. V. évfolyam 4. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

Bevezető

Z. Karvalics László: Információ, tudás, társadalom, gazdaság, technológia: egy egységes terminológia felé

Az  információs társadalommal kapcsolatos kifejezések egyre inkább olyan szerkezetben és olyan tartalommal jelennek meg, amelyek a tisztázás helyett már mostani állapotukban is inkább nehezítik a megértést és a párbeszédet, az uniós dokumentumok szóhasználata pedig kifejezetten elmélyíti a fogalmi zűrzavart (következetlenül és esetlegesen használják az információs társadalommal kapcsolatos szócsaládot). A tanulmány bemutatja, hogy egy  leegyszerűsítő és leszűkítő (a távközlésre és a számítástechnikára fókuszáló, eredeti jelentésétől mérföldekre távolodó) „információs társadalom” fogalommal szemben teljes joggal vetődött fel az igény a valódi, az oktatás, a tudomány, az innováció, a tartalom (content), a kultúra felől bejárható dimenziókat tükröző kifejezésre. Amellett érvel ugyanakkor, hogy nem sikerült a jelentéstöbbletet a tudáshoz kötődő új kifejezésekkel érzékeltetni, az értelmezések továbbra is önkényesek. Nem meglepő, hogy ezek után visszatérést javasol az „információs társadalom” fogalmának eredeti, komplex, paradigmatikus, holisztikus értelmezéséhez.

 
A cikk letöltése (pdf)

Terhi Rantanen: Az üzenet maga a médium

Interjú Manuel Castells-szal

Terhi Rantanen, a Londoni Gazdaságtudományi és Politológiai Intézet (London School of Economics and Political Science, LSE) munkatársa és a Global Media and Communication című új szakfolyóirat alapító szerkesztője 2005 februárjában készített interjút Manuel Castells-szal a Katalóniai Nyílt Egyetemen, Barcelonában. Castells-t olyan tudósként mutatta be lapja olvasóinak, aki „az információ korának széles körben a legkiválóbbként elismert elemzője”, s akinek fő művét, „Az információ kora” című trilógiát Karl Marx és Max Weber műveivel szokták összemérni. Mélyen szántó megjegyzésekkel tűzdelt, érdekfeszítő beszélgetésük az alábbi főbb témákra terjedt ki: a hatalmi viszonyok és a kommunikációs technológia; Eco, Innis és McLuhan hatása; a hálózati modellek hatásai a kommunikációs modellekre; a hálózati társadalmak nem-nyugati modelljei. Castells a következőkkel zárta le az interjút: „A hatalomért folyó harc valójában az értelmünkért folyó küzdelem, az értelmünk pedig kommunikációs környezetben funkcionál. A kommunikáció – társadalmunk jellegéből fakadóan – a társadalomtudományok összességének a központi kutatási területévé vált.”

A cikk letöltése (pdf)

Ernest J. Wilson III: A vezetés dinamikája és különböző formái a tudástársadalomban: a „gyémánt-modell”

Az információs társadalom vagy tudástársadalom strukturális összetevőivel bőséges szakirodalom foglalkozik, a vezetés elemeiről azonban kevés szó esik. Ez az esszé a tudástársadalom olyan meghatározásából indul ki, miszerint az strukturális, hálózati és vezetési elemekből épül fel, és ez utóbbiakra koncentrál, amelyeknek a lényegét Wilson a kormánytisztviselők, a magánszférában működő menedzserek, a kutatók és a civil társadalom aktivistái között kialakult kölcsönhatásokban látja. Ezek az „információs bajnokok” – egymással négyoldalú (gyémánt-szerkezetű) viszonyrendszerben összekapcsolódva – együttesen hozzák létre az információs forradalmat az internetre épülő és a hozzáadott értéket növelő más tevékenységeikkel. Brazíliában, Kínában, Ghánában és más országokban végzett terepkutatásai alapján a szerző arra a következtetésre jut, hogy minél robusztusabb a „gyémánt” több dimenzióban is, annál sikeresebb az IKT szektor teljesítménye. A helyi társadalmi architektúra megújulása innovációt terem a technológiai infrastruktúrában is.

A cikk letöltése (pdf)

Juhász Lilla – Pintér Róbert: Az információs társadalomért tevékenykedő civil szervezetek társadalmi beágyazódása és megítélése a fejlesztésekben érdekelt csoportok szemszögéből

Az INFONIA Alapítvány 2005 tavaszán összetett kutatási programot indított a magyarországi civil szervezetek körében. A tanulmány ennek a kutatás-sorozatnak a fókuszcsoportos beszélgetések formájában lebonyolított részét ismerteti és értékeli. A beszélgetések a magyar információs társadalom fejlettségéről és főbb problémáiról szóltak, s feltárták a meghívott kulcsszereplők nézeteit arra vonatkozóan, hogy Magyarországon kik tehetnek a legtöbbet az előbbre jutásért ezen a téren, és a civil szervezetek milyen szerepet játszhatnak a folyamatokban. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy az egyes szektorokban azonosítható „szereplővilágok” közötti kötőanyagot éppen azok a civil aktorok, legfőképpen a „félig civilek” adhatják, akiknek átjárásuk van a szereplővilágok között, mivel egyidejűleg többszörös identitásuk van.

A cikk letöltése (pdf)

Ajit K. Pyati: WSIS: Kinek a víziója az információs társadalomról?

Az ENSZ és a Nemzetközi Távközlési Unió az információs társadalommal foglalkozó világ-csúcstalálkozó (World Summit on the Information Society – WSIS) létrehozásával hozzájárult az „információs társadalommal” kapcsolatban jelenleg folyó diskurzushoz. Ez a tanulmány azt elemzi, hogy a WSIS mit ad hozzá ehhez, különös tekintettel arra, hogy a csúcstalálkozó milyen „víziót” tett magáévá az információs társadalomról és a globális „digitális szakadékról”. A tanulmány módszere a WSIS két fő dokumentuma, az Elvi Nyilatkozat és a Cselekvési Terv átfogó, kritikai tartalomelemzése. A tartalomelemzés felhasználja a diskurzus-analízis és az ideológiai kritika módszerét, kvantitatív és kvalitatív eljárásokat alkalmazva. Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy a WSIS teljesen utópisztikus technikai determinista képet fest az „információs társadalomról”, amely túlegyszerűsíti és általánosítja ezt a komplex jelenséget, amelyről egyelőre nem alakult ki konszenzus.

A cikk letöltése (pdf)

Vörös Zsófia: A virtuális és geográfiai terek tulajdonságainak hatása a közösségekre

Az információs társadalom kommunikációs technológiái a megszokott térbeli és időbeli korlátok ledöntésével újfajta viselkedést tesznek lehetővé a társadalmi interakciók során is. Az információs technológia mai világában hipertextes szerveződésen alapuló olyan külső téri reprezentációk jelennek meg, melyek új, online közösségeknek otthont adó társadalmi környezetet teremtenek. Ma már igen sok tudományos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a kibertér nemcsak az információáramlásban játszik nagy szerepet, hanem mind az online, mind pedig az offline társadalmi kapcsolatok alakulását is jelentősen befolyásolja. A cikk amellett érvel, hogy kevésbé valószínű azoknak a félelmeknek a beigazolódása, amelyek a kiberközösségeknek az együtt élő közösségekre gyakorolt egyoldalú, és a technológiai fejlődéssel egyre erősödő szétziláló hatásával kapcsolatban gyakran megfogalmazódnak. Az együtt élő közösségek és a geográfiai helyek kibertéri entitásokkal történő lényegi helyettesítése egyelőre, a jelenlegi technológiák biztosította „hely” és „jelenlét” mellett negatív utópiának tűnik.  

A cikk letöltése (pdf)

Mayer Erika: Új típusú fogyasztóvédelem a felhasználók érdekében

A tanulmány a fogyasztóvédelemnek az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban tetten érhető jogi és szervezeti változásain keresztül arra világít rá, hogy az új típusú technikák, az információs társadalom kihívásai mennyiben formálják át a fogyasztóvédelem hagyományos szemléletét, és hogy a normatív, állami irányítás helyett mennyire előtérbe kerül a piaci szereplőktől, a szolgáltatótól és a fogyasztótól független harmadik, civil szervezeti formában működő szereplő közvetítő, vitarendező szerepe. A hagyományos „végfelhasználó” mint fogyasztó kategóriája helyett az ennél szélesebb, adott esetben a szolgáltatási folyamat közbülső pontján helyet foglaló közvetítő szolgáltatót is magába foglaló „felhasználó” fogalmát kell az új típusú fogyasztóvédelem fókuszába helyezni. A minden korábbinál kiszolgáltatottabb helyzetben lévő felhasználó önmagában képtelen mindahhoz a szükséges információhoz hozzájutni, amivel tudatosan és megalapozottan hozhatná meg fogyasztói döntését, ezért folyamatos támogatásra van szüksége. A felhasználói tudatosság növeli a bizalmat is az új típusú szolgáltatások igénybevétele iránt, a felhasználói bizalom pedig alapvető sarokpontja az információs társadalomnak, és ezáltal a fejlődésnek is.

A cikk letöltése (pdf)

Galántai Zoltán: Szabad adatok, védett adatok

Szerkesztette: Szabó Máté és Székely Iván

BME GTK Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék, 2005. ALMA MATER 10.

A két ismert adatvédelmi szakember által szerkesztett tanulmánykötet egyfelől a privacy témájával, vagyis az egyén információs önrendelkezésének aktuális kérdéseivel foglalkozik, másfelől pedig azzal, hogy milyen információs garanciái vannak (vagy kellene, hogy legyenek) a közszféra átláthatóságának, ami ”a modern demokratikus jogállamok egyik alapkövetelménye.” A kötetben egyaránt helyet kaptak elméleti és „empirikus indíttatású” írások, amelyek hazai és külföldi példákon keresztül járják körül a jogi szabályozással, a menedzsmenttel és a technikai kérdésekkel kapcsolatos problémákat. A szerzők között hazai és nemzetközi viszonylatban is neves szakértők mellett gyakorló informatikusok és PhD hallgatók is találhatók.

A cikk letöltése (pdf)

Balogh-Sárközy Zsuzsanna: Armand Mattelart: Az információs társadalom története

Armand Mattelart számos könyve és publikációja közül „Az információs társadalom története” olvasható elsőként magyarul, amely nemrégiben jelent meg a Gondolat–Infonia gondozásában. A francia közéletben aktív szerepet vállaló párizsi professzor kötete nyomán az olvasó betekintést nyer az információs társadalom fogalma köré tapadó hiedelmek, mítoszok és ígéretek múltjába és jelenébe. A rendkívül tartalmas és információgazdag munka a civil szféra újraértelmezett szerepvállalásának szükségességét hangsúlyozza, ami a piac és a technológia által meghatározott világméretű játszmában egyre sürgetőbbé válik.

A cikk letöltése (pdf)

Hendlein Teréz – Prazsák Gergő: A hálózati társadalom receptje. Gondolatok Manuel Castells „A hálózati társadalom kialakulása” című könyvéről

A Gondolat-Infonia kiadásában az idén újabb hiánypótló könyv jelent meg „Az információs társadalom klasszikusai” sorozatban. A tavalyi két, ma már klasszikusnak számító kötet (Beniger, Mattelart) után immár Castells nagy ívű trilógiájának („Az információ kora – Gazdaság, társadalom és kultúra) első kötete is elérhető magyarul. „A hálózati társadalom kialakulása” címet viselő, vaskos munkát Castells korunk egyik legfontosabb társadalomszervező elvének, a hálózati paradigma bemutatásának szentelte. A szerzők végigkísérik Castells főbb megállapításait a hálózati társadalom kialakulásáról. Elemzésükben sorra veszik Castells főbb fogalmait, esetenként aktualizálva mondanivalóját, és bemutatják azt a hálózati világot, amely a modern technológiáknak köszönhetően a társadalom, a gazdaság, a kultúra és a politika, vagyis az élet valamennyi rendszerében jelen van.

A cikk letöltése (pdf)

Kollányi Bence: Az IKT társadalmi felhasználásának perspektívái és stratégiái

A recenzió a Springer kiadónál 2005 nyarán ezzel a címmel megjelent angol nyelvű tanulmánykötetet (Perspectives and Policies on ICT in Society) mutatja be. A könyvet az egyik legrégebbi nemzetközi információfeldogozási szövetség, az IFIP (International Federation for Information Processing) „Számítógép és társadalom” bizottságának két tagja szerkesztette. A felkért szerzők regionális bontásban vizsgálják az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos stratégiákat és politikai programokat, majd a legfontosabb etikai és szociális kérdéseket veszik sorra. A tanulmánykötetben helyet kaptak továbbá az információs és kommunikációs technológiák fejlődésének hatására változó munkahelyek és az ugyancsak változó funkciójú otthon viszonyát elemző írások is.

A cikk letöltése (pdf)

Szemle

English summaries of the original Hungarian studies