Copyright ©
2004
INFONIA Alapítvány
| Információs Társadalom
folyóirat - archívum A 2005. V. évfolyam 3. szám
A folyóirat digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával, az eMagyarország Program keretében valósult meg.
A teljes szám letöltése egyben (pdf)
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács álláspontja az „információs társadalom” értelmezéséről
Leonard Dudley: Tér, idő, számok: Harold A. Innis mint az evolúció teoretikusa Mi okozza a gazdasági változásokat? Erre a kérdésre a közgazdászok hagyományosan azt a választ adják, hogy a változásokat külső eredetű megrázkódtatások idézik elő, amelyek a technológiát, a felhalmozott árukészleteket vagy a fogyasztói preferenciákat érik. Harold Innis kanadai gazdaságtörténész (1894-1952) életpályájának utolsó fél évtizedében más megközelítést javasolt, és kidolgozta a kommunikációs technológiák endogén változásának elméletét. Kifejtette, hogy a nyugati társadalom történetének főbb fejleményei annak alapján magyarázhatók, hogy a társadalom az adott időszakban az információk időbeli megőrzésére alkalmas médiumok, vagy pedig az azok térbeli továbbítására szolgáló közlési eszközök széles körű felhasználását részesítette-e előnyben. Ez a tanulmány szoros párhuzamot von az Innis által használt fogalmak és a társadalmi evolúció kortárs elméletei között, továbbá rámutat, hogy Innis koncepciója, miszerint az ember képességeit kiterjesztő technológiák között a kommunikációs eszközök játsszák a legfontosabb szerepet, igen fontos lehet a jövőbeli kutatások szempontjából is
Csorba József: Az információ elméleteinek evolúciója (részlet „az információ nagyelmélete felé” című tanulmányból. In: Metaelméleti horizontok. SKI, 2005.) E tanulmány célja az információ elméleteinek áttekintése a 21. századig. A szerző az információelmélet-alkotás fejlődéstörténetét egyfajta szubjektív szemszögből bemutatva megállapítja, hogy a mai helyzetre a gyenge tudományosság és az erős gyakorlati (piaci) intézményesülés jellemző. A tanulmány a következő témákat tárgyalja: Az információtudományos modellezés és az alkalmazott modellalkotó gondolkodás piaci érvényesülése; az információtudomány történetének nagyepizódjai; az információelméletek és érintőelméleteik, továbbá más tudományelméletek információs érintőelméletei; az információs metaelméletek; az információtudomány egyesített elméletével kapcsolatos kutatások. A gondolatmenetet a tudomány metainformációs piramisának bemutatása zárja le.
Bessenyei István: Napló a hálózati tanításról A Nyugat-Magyarországi Egyetemen szervezett eLearning kísérlet az internettel támogatott oktatásra épült. Mivel az előzetes tudás szintjei és a konkrét cselekvési igények az egyes tanulók esetében nagyon különbözőek lehetnek, nem lehet minden résztvevő számára kötelező vagy elvárható utakat előírni. Emiatt a függő változókat a képzési idő és az elágazó, projekt-jellegű, kollektív tudástermelésen alapuló tanulási utak jelentik. A kísérlethez választott módozatban a kimeneti eredmény egységes volt, mivel minden hallgató olyan jellegű elágazást választhatott, amelyet saját előzetes tudásának figyelembe vétele megkövetelt, s annyi időt fordíthatott a tanulásra, amennyi a saját tanulási stílusának és a saját tempójának a legjobban megfelelt. A kitűzött célok és a megvalósult projekt közötti különbségek jó része abból fakadt, hogy kötött időbeli és erőforrásbeli korlátok között kísérleteztek olyan tanulási formákkal, amelyek rugalmas időbeli kereteket igényelnének, és új együttműködési formák alkalmazását, a tanulás, a tudás és a tudáselosztás újradefiniálását kívánnák meg.
Füzesi Péter: Adalékok az információs társadalom és a civil szféra magyarországi viszonyához A civil szféra fontos szerepet játszik az információs társadalom kialakulásában, és viszont: az információs társadalom kialakulásának fejleményei számos ponton kapcsolódnak a civil szférához, s így nagy számú civil szervezet érdeklődésének homlokterében állnak. A szerző az információs társadalommal közvetlenül érintkező szervezetek körében a közelmúltban végzett empirikus kutatás eredményeit ismerteti. A kutatás során az elméleti tájékozódás alapja Ernest Wilson gyémánt-modellje volt: következtetéseiben a szerző reflektál ennek használhatóságára és továbbgondolhatóságára a magyarországi viszonyok között.
Brian Martin Murphy: Interdoc: az első nemzetközi nem-kormányzati számítógépes hálózat Ez a cikk az Interdoc történetét mondja el: miért hozták létre, mik a céljai, milyen a felépítése, és hogyan járult hozzá a társadalmi igazságosság nemzetközi mozgalmait segítő számítógépes hálózatok kiépítéséhez. Az Interdoc hálózatát a Valletri Egyezményt aláíró nemzetközi nem-kormányzati szervezetek alapították meg 1984-ben, az első ilyenfajta hálózatként. Célja a társadalmi igazságosságért küzdő mozgalmak információcseréjének biztosítása volt, s működése során megvetette az alapokat az aktivisták támogatására szolgáló további hálózati intézmények kiépítéséhez.
Bakonyi Eszter: A glokalizáció kiáltványának kritikai olvasata „A glokalizáció kiáltványa” címmel 2004 szeptemberében megjelent írás lényegében politikai röpirat, amely a 2001-ben alapított Glokális Fórum tevékenységét és céljait igyekszik propagálni. A Fórum aktivistái új hatalmi egyensúlyt kívánnak teremteni a világban, a döntéseket a szupranacionális intézmények pénzügyi és infrastrukturális támogatását felhasználva helyi szintre, a városokhoz delegálva. Ebben a „glokalizációs” folyamatban elsősorban a fiatal városlakókra számítanak. A későkapitalista korszakban az emberek azonosságtudata a helyi közösségekhez és kultúrához kötődik. Az új típusú cselekvési módok fő eszközei a városdiplomácia, az ifjúság mobilizálása és az infokommunikációs technológia alkalmazása a társadalmi és kulturális szakadékok áthidalására. A glokalizáció kiáltványa azonban nyitva hagyja például a városi identitás valódi meglétének és az infokommunikációs eszközök tényleges társadalmi elérhetőségének a kérdését, és kétségeket hagy az olvasóban azt illetően is, hogy a kulturális különbségek mennyire befolyásolhatják az egységes „receptnek” szánt cselekvési terv sikerét vagy sikertelenségét.
Holczer Márton: A könyvkultúra mítoszától az információs társadalom víziójáig Michael Giesecke a kultúraváltásról A recenzió Michael Giesecke „Von den Mythen der Buchkultur zu den Visionen der Informationsgesellschaft” című monográfiáját mutatja be, bepillantást kínálva az Erfurti Egyetem egyik kommunikációtudományi tanszékének munkájába is. A könyv jelentőségét a recenzió szerzője abban látja, hogy számot ad egy 500 éves kultúrtörténeti periódusról, és egyértelművé teszi: nem az európai út az egyetlen. Az európai könyvkultúrától kevéssé érintett gazdag kultúrák (Kína, Japán, India) a korszakváltás megvalósítása terén – befogadókészségüknek köszönhetően – talán versenyelőnyben is vannak Európával szemben. Az információs társadalom kultúrája felé mutató jelek alapján Giesecke a társadalomtudomány és a mindennapi kultúra gyökeres megváltozására számít, és meggyőzően érvel ennek várható bekövetkezése mellett. A recenzió igyekszik a könyvben tágyalt kérdések elmélettörténeti hátterét is megvilágítani, mert Giesecke egyedi szemléletmódja és sokszor körkörös jellegű érvelése megnehezíti a mű ismertetését és összevetését más tudományos munkákkal.
Székely Levente: Recenzió a második Internet.hu kötetről A Gondolat Kiadó és az INFONIA Alapítvány gondozásában 2005-ben megjelent „Internet.hu – A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 2” című tanulmánykötet egy tízrészesre tervezett sorozat második darabja. Az alcím arra utal, hogy a kötet a magyarországi „hálózati társadalom” jelenlegi helyzetét rögzítő pillanatfelvétel segítségével tudományos igényű igazodási pont kíván lenni az internettel foglalkozó, egyre szaporodó hazai írások között. A kötetben megjelent hét tanulmányt egy széleskörű nemzetközi kutatási program, a World Internet Project (WIP) keretében tevékenykedő fiatal kutatók jegyzik. A recenzió – mintegy kedvcsinálóként is - ezek rövid ismertetésére vállalkozik.
Információs Társadalom Szakkönyvtár (ismertető)
Publikációs pályázat
Külföldi laptárs-ajánló
English summaries of the original Hungarian studies
|
