Copyright ©
2004
INFONIA Alapítvány
| Információs Társadalom
folyóirat - archívum A 2005. V. évfolyam 2. szám
A folyóirat digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával, az eMagyarország Program keretében valósult meg.
A teljes szám letöltése egyben (pdf)
Bevezető
Samuel D. Warren és Louis D. Brandeis: A magánszférához való jog A szerzők a magánszférához való jog jogrendszerbeli elhelyezésére tesznek kísérletet. Warren és Brandeis cikke az első ebben a tárgyban született jogtudományi tanulmány, publikálására 1890-ben került sor. Az angolszász jog common law rendszerében a magánszférához való jog elismerésére tett javaslatuk a magánszféráról alkotott jogelmélet alapját képezi. A magánszférához való jogot úgy definiálják, mint azt a jogot, hogy az ember egyedül lehessen. Első ízben kerül magyarul az olvasó kezébe a magánszférához való jog diskurzus- megalapozó klasszikusa.
Simon Éva: Egy XIX. századi tanulmány margójára A szerző Samuel D. Warren és Louis D. Brandeis 1890-ben megjelent „The Right to Privacy” című tanulmányát kontextualizálja. A privát szférához való jog diskurzus-megalapozó értekezésének jogi és társadalmi hátterét elemzi, és röviden összefoglalja annak hatását a jogalkalmazásra, a jogalkotásra és a jogelméletre. Kizárólag a privátszféra szerződésen kívüli károkozásként való elismerését veszi számításba, mint ahogyan azt Warren és Brandeis is tették. Dolgozatát a szerző „lapszéli jegyzetnek” szánja a klasszikus tanulmány első magyar fordításához, ami ugyanebben a lapszámban olvasható.
Szabó Máté Dániel: Kísérlet a Privacy fogalmának meghatározására a magyar jogrendszer fogalmaival A szerző hiánypótló tanulmányában egy olyan fogalom definiálására tesz kísérletet, amelyet a magánélet védelmével foglalkozó szakemberek használnak ugyan, ám eltérő tartalommal, és sokszor bocsánatot kérve azért, hogy magyar nyelven képtelenek egészen pontosan kifejezni azt, amire gondolnak. Ez a privacy fogalma. A szerző arra mutat rá, hogy a privacy definíciói feleslegesen leszűkítik e fogalom tartalmát, és megkísérli magyar nyelven, a magyar jogrendszer fogalmait használva megadni a meghatározást. A szerző felvázolja a magyar alkotmányban nevesített szabadságjogok és a korábban definiált privacy kapcsolatát, rámutat a nevesített jogok és a privacy vonatkozásában meglevő átfedésekre, végül pedig azt elemzi, hogy milyen viszonyban van egymással a magánszféra védelme és az adatvédelem.
Lawrence Lessig: A privát szféra architektúrája A szerző az internet megjelenésével átalakuló privát szféra architektúrájának módosulásait elemzi a megfigyelhetőség és a kutathatóság közötti különbségtétel alapján. A cikk az internet térnyerésének korai szakaszában jelent meg: a szerző az architektúra-változás és a privátszféra megfelelő védelme érdekében új szemléletmód kialakítására tesz javaslatot. A privátszféra védelmére szolgáló társadalmi eszközöket két csoportra osztja: szabályozási eszközökre és technológiai megoldásokra. A szabályozási eszközökön belül megkülönbözteti a jogi szabályozást és a társadalom által felállított normákhoz kapcsolódó piaci önszabályozást.
Colin Bennett: Információpolitika és adatvédelem: a szabályozás nemzetközi fórumai Bennett a személyes adatok védelmére kialakított európai és észak-amerikai jogi eszközöket hasonlítja össze. Mivel Amerikában az „információs privát szféra” (information privacy), Európában pedig a „személyes adatok” (personal data) védelmére eltérő szabályozási eszközöket alkalmaznak, elkerülhetetlennek látja egységes nemzetközi szabályozás kialakítását. A globális szabályozást ezen a különféle szereplők sokaságát, valamint igen változatos koordinációs és működési módozatokat magában foglaló komplex területen a szellemi tulajdon védelmének megoldásaihoz hasonlítja, a személyes adatok határokon átívelő továbbításának kereskedelmi kontextusában. Víziója szerint a globális szabályozás egyik lehetséges színtere a Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization, WTO).
Herbert Burkert: A privátszférát erősítő technológiák: tipológia, kritika, vízió Tanulmányában Herbert Burkert a privát szférát erősítő technológiákat (Privacy-Enhancing Technologies, PETs) négy csoportra osztja: szubjektum-orientált koncepciók, objektum-orientált koncepciók, tranzakció-orientált koncepciók, és rendszer-orientált koncepciók. E kategóriák kialakulását elemezve az információ-egyensúly, az identitás és a bizalom lényeges szerepét emeli ki. Megközelítése heurisztikus módszert nyújt a PET-ek szerepének átfogó szemléletű vizsgálatához, ami rávilágít az információs társadalom szabályozási, politikai és társadalmi problémáira az adatvédelem terén.
Philip E. Agre: Az arcunk nem vonalkód: érvek a nyilvános helyeken elhelyezett automatikus arcfelismerő berendezések használata ellen Philip E. Agre a világon egyre terjedő arcfelismerő rendszerek üzemeltetése ellen száll síkra, tételesen cáfolva a térfigyelő kamerák működtetése mellett legtöbbször hangoztatott érveket. Elemzi a térfigyelő rendszerek működésének elégtelenségét, és a privát szférát, az emberi méltóságot és a demokráciát veszélyeztető eszközként írja le ezeket. A cikk a hazánkban is egyre több helyen alkalmazott arcfelismerő rendszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Külföldi laptárs-ajánló
English summaries of the original Hungarian studies
|
