A 2005. V. évfolyam 1. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

Bevezető

Molnár Szilárd - Z. Karvalics László: A civilek információs társadalma?

A cikk letöltése (pdf)

Jody Jensen – Miszlivetz Ferenc: A civil társadalom változó nyelvezete és táguló horizontja

A tanulmány szerzői a civil társadalommal kapcsolatos diskurzus problémáit mutatják be, történelmi szemlélettel nyomon követve a ma érvényesülő trendek kialakulását mind a társadalmi, mind az elméleti vitákban. A szerzők célja a Közép-Európa régiójában folyó civil társadalmi diskurzus dinamikájának elemzése, összekötve ezt a folyamatot a szélesebb, európai és globális léptékben mutatkozó jelenségekkel. A civil társadalom eszméi az 1970-es és ’80-as években Közép-Európában éledtek újjá. Ezeknek az eszméknek az értelmezése 1989 után jelentős átalakuláson ment át. A kétpólusú világrendszer logikáját tükröző megosztottság megszűntével a széleskörű társadalmi mobilizáció alapjai is megszűntek. A politikai és ideológiai akadályok megszűntével gazdasági, jóléti és biztonsági kérdések kerültek előtérbe. Ennek eredményeként a civil társadalom eredeti eszméje válságba került. Ugyanakkor azonban az európai integráció és a globális társadalmi mozgalmak új dinamizmust hoztak a civil társadalmi diskurzusba is. 

A cikk letöltése (pdf)

Bruszt László - David Stark és Vedres Balázs: A technológiák szervezése és a szervezés technológiái: az online civil szerveződés főbb műfaji formái Kelet-Európában

Hogyan szerveződnek az online civil társaságok Kelet-Európában? A szerzők – az ehhez felhasznált technológiai megoldások kombinációit figyelembe véve, 1585 kelet-európai civil társaság honlapjairól gyűjtött adatok alapján – a társaságok online megjelenésének öt főbb típusát, illetve jellegzetes „műfaját” formáját különböztetik meg: hírlevelek, interaktív platformok, többnyelvű felhívások, telefonkönyv jellegű adattárak és brosúrák. Ez az osztályozás nem a fejlődési szakaszokat tükrözi. Az újabb honlapok inkább tekinthetők saját műfajuk tipikus képviselőinek, mint a régebbiek, s ez arra utal, hogy az egyes formák egyre határozottabban körvonalazódnak. A hiperlinkek struktúrájának a szerzők által végzett vizsgálatai nem igazolják a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenné váló közéleti részvételre alapozott, globális civil társadalom kialakulásával kapcsolatos utópisztikus várakozásokat, hanem azt mutatják, hogy a honlapok transznacionális típusaira nem jellemző a részvételi jelleg. Míg más paradigmák szószólói a felhasználók online hozzáférési lehetőségeinek egyenlőtlenségeire koncentrálnak, a szerzők a honlapok hozzáférhetőségében mutatkozó egyenlőtlenségeket a keresőprogramok technológiáján keresztül vizsgálják és megmutatják, hogy ezek a különféle típusú civil társasági honlapok esetében hogyan változnak.

A cikk letöltése (pdf)

Peter Levine: Az Internet és a civil társadalom

Miközben a civil társadalom az online megjelenésre törekszik, bizonyos aggasztó trendek kezdenek felbukkanni. Ez a tanulmány az aggodalomra okot adó jelenségeket vizsgálja, az alábbi öt főbb területen: egyenlőtlenség, gyengülő társadalmi kötelékek, csökkenő mértékű felelős közgondolkodás, elburjánzó fogyasztói szemlélet, és a magánélet sérüléseinek a társulási szabadságra gyakorolt hatásai. A tanulmány célja nem baljós előrejelzések tétele az Internet valószínű hatásairól, amelyeket a civil társadalomra gyakorolhat. Az Internet jótékony hatásúnak is bizonyulhat, ám ez nem igazolja, hogy elhanyagoljuk a potenciális kockázatokat. Az Internet nem hibáztatható azért, ha a civil társadalom helyrehozhatatlanul meggyengül: mi magunk érdemeljük meg a szemrehányásokat, ha elmulasztjuk, hogy időben cselekedjünk.

A cikk letöltése (pdf)

Juhász Lilla: Civil társadalom, modernizáció, IKT – miről üzennek a Wilson-tengelyek?

A tanulmány Ernest J. Wilson elméletét felhasználva mutatja be a modern társadalmak ipari társadalomból információs társadalommá történő fejődésének útját, különös hangsúlyt helyezve a struktúrák működésének vizsgálatára, melyben a rendszer egészének működését az egyének és az egyes társadalmi alrendszerek mindent átszövő kapcsolati hálói határozzák meg. A modell ismertetése után a szerző vázolja a civil társadalom működési lehetőségeit a virtuális térben.

A cikk letöltése (pdf)

Z. Karvalics László: A Wilson-gyémánt civil tengelyeinek magyarországi előtörténetéhez 

A tanulmány a modernizáció négy aktorát (Gazdaság – Politika – Tudomány – Civilitás) hat csatornán keresztül összekapcsoló Wilson-gyémánt (és különösen a civil csúcsból induló három tengely) történetét tekinti át, 1777-től napjainkig. A magyar Wilson-tengelyek négy szakaszra osztható históriájából kiemelkedik a Tudomány és a Civilitás között kiépült gyümölcsöző kölcsönhatás-rendszer, ami a leghosszabb ideje működő, legkiegyensúlyozottabb és legtöbb eredményt felmutató modernizációs csatornának tekinthető. Stratégiai értéke emiatt óriási, s miután ezt a Gazdaság józanul ki is használja, már csak a Politikának kellene felismernie és adekvát beavatkozási programokká konvertálnia. 

A cikk letöltése (pdf)

Ferge Sándor: Közös jószág  

Murphy törvénye szerint ami el tud romlani, az el is romlik. Ennek egyik folyománya az, hogy a bonyolult rendszerek nem működnek. (Persze Zymurgy ellentétele értelmében az egyszerű rendszerek sem működnek.) Az információs társadalom termékeinek és szolgáltatásainak (jószágainak) előállítási és alkalmazási folyamataiban sokszor azt tapasztaljuk, hogy „valami nem jól működik”. Ez nem csak a gépekre és a szoftverekre, hanem az információs rendszerekre és a fejlesztési programokra is igaz. Az írás arra keresi a választ, hogy ezeknek a rossz tapasztalatoknak mi az oka? Murphynek van igaza, és az információs társadalom fejlesztésére is teljesül Ginsberg teorémája, („1. Nem nyerhetsz; 2. Nem érhetsz el döntetlent; 3. Még a játékból sem szállhatsz ki.)”? Vagy ez esetben pusztán egy másik „törvény” érvényesül, amely szerint csak azok rendszerek működnek megfelelően, amelyeknek a működési modellje jól illeszkedik a működtetendő jószág tulajdonságainak? A cikk remélhetőleg meggyőző választ ad a kérdésre, és most kivételesen nem Rudnicki Nobel-díjas alapelve igazolódik, amely szerint: „Csak aki tökéletesen ért valamit, az tud mások számára érthetetlenül beszélni róla.” 

A cikk letöltése (pdf)

László Gábor: Információs páncélszekrény az emberi jogok  védelmére  

A társadalmi vállalkozások a társadalmi érték növelésével járulnak hozzá a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentéséhez. A Szilícium-völgy egyik nem nyereség-érdekeltségű informatikai vállalkozása, a Benetech cég által kifejlesztett Martus számítógépes rendszer az emberi jogok súlyos sérelmeit feltáró és azokról tudósító civil szervezetek, aktivisták, újságírók számára készült. A rendszer célja egy biztonságos „információs páncélszekrény” biztosítása, tekintettel arra, hogy az emberi jogok sérelmeit feltáró beszámolók szerzői gyakran veszélyes körülmények között, információik megsemmisítésétől fenyegetve dolgoznak, s tudósításaik eredetiségét, hitelességét nehéz bizonyítani.

A cikk letöltése (pdf)

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium civil stratégiája

KÜLFÖLDI LAPTÁRS-AJÁNLÓ