2004. IV. évfolyam 2. szám

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

Bevezető

Az e-kormányzat kérdésköre ma a politikai és üzleti közbeszéd egyre népszerűbb témája, ami stratégiai dokumentumok bevezetésében, akciótervekben és a különféle hálózatok, rendszerek és alkalmazások gazdasági és technológiai konyhanyelvében egyaránt gyakran előfordul. Mindeddig azonban nem lett belőle hétköznapi diskurzus (a hentesnél vagy a fürdőben legfeljebb az „ügyintézés mint olyan” a téma, nem az elektronikus kormányzás horizontja), és a kérdéskör tudományos dimenziója nemigen kapott nyilvánosságot, sokakban nem is tudatosult, hogy egyáltalán létezik tudományos kontextus, amelyben az e-kormányzati kérdések tárgyalhatók.

Ugyanakkor már az első pillanattól fogva nyilvánvalónak tűnik, hogy nemcsak az állam- és jogtudomány vagy a politikai filozófia számára különösen izgalmas a kihívás, hanem egy sor más „klasszikus” diszciplína hozzájárulására is szükség van, ha a jó válaszokhoz nélkülözhetetlen tudás forrását keressük. Az e-kormányzati megoldások beruházás-igényes volta miatt minden ilyen projektnek van gazdasági „vonzata” is, a fejlesztésekkel kapcsolatban komoly megtérülési, gazdaságosság-számításokat végeznek és az ezekhez alkalmazott modellekről élénk vita zajlik. A tudásmenedzsment szervezeti közegével foglalkozó, mind elmélyültebb kutatások is egyre gyakrabban fordulnak ebbe az irányba. A mérési és tervezési módszerek a szervezés és vezetés tudományterületéről költöznek át ide, és mivel piaci igény jelent meg a megfelelő tudás terjesztésére, létezik már az e-kormányzat mint tantárgy oktatási módszertana is.

Folyóiratunk tematikus válogatása abból a sokszínű tapasztalatból és tudásból villant fel néhány elemet, ami az INFONIA Alapítvány e-kormányzati kutatócsoportjának két éves tevékenysége során halmozódott fel. A munkában folyamatosan 15-20 kutató vesz részt (PhD hallgatók és gyakorló szakemberekig), akik a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központja számára kéthetente összeállítanak egy e-kormányzati hírlevelet. A kutatók elkészítik a témával kapcsolatban frissen megjelent idegen nyelvű könyvek és tanulmányok annotációit, kiemelt területeken szakértői tanulmányokat készítenek, közigazgatási szakemberek számára továbbképzési kurzusokat tartanak, továbbá résztvesznek az elektronikus kormányzati stratégiák kidolgozásában és gördülő tervezésében. Ezzel párhuzamosan az ország számos felsőoktatási intézményében és kutatási műhelyében is igényes e-kormányzati vizsgálódások indultak meg: reméljük, hogy az általunk itt közreadott válogatás a témakör nagykorúsodásának fontos állomása lesz.  

Molnár Szilárd – Z. Karvalics László

TARTALOM

KALEIDOSZKÓP

Molnár Szilárd, Z. Karvalics László: Közigazgatás az Internet korában – az e-kormányzat kutatói szemmel

A cikk letöltése (pdf)

Kleinheincz Gábor: Mit szolgál az e-kormányzás jelenlegi gyakorlata?

(Technológiára orientált magyar gyakorlat)

Ebben a tanulmányban a szerző azt a megdöbbentő tényt elemzi, hogy sem az e-kormányzati stratégiákban rögzített, sem a szolgáltatások gyakorlatában tapasztalható fejlesztési irányok nem tükrözik a tényleges társadalmi igényeket. Ma ugyanis nincsenek olyan objektív felmérések, amelyek a közszolgáltatásokkal kapcsolatban megnyilvánuló társadalmi igények feltárására szolgálnának. A vélt igények jobb esetben szakértők szubjektív véleményét fejezik ki, s így az e-kormányzati szolgáltatások gyakorlatát többnyire a rendelkezésre álló technológia határozza meg, miközben az állam-, jog- és társadalomtudományok több évszázados eredményei feledésbe merülni látszanak. Az e-kormányzat fejlesztésének jelenlegi célrendszerei csupán a valós társadalmi igényeket figyelmen kívül hagyó, jó szándékú improvizációnak tekinthetők. Szerencsés esetben az improvizáció eredményeként létrejövő e-kormányzati rendszert használatba veszi a társadalom. A tanulmány második részében a szerző rövid áttekintést ad a magyar közigazgatás információs és kommunikációs alapjainak az utóbbi 35 évben történt fejlődéséről, s néhány jelentős példán keresztül bemutatja a magyar közigazgatás „e-kormányzatinak” tekinthető rendszereit.

A cikk letöltése (pdf)

Nyáry Gábor: E-Parlamentek

A közelmúlt társadalmi-kulturális és technológiai változásai nem hagyták érintetlenül a közkormányzás folyamatait és szervezetét, sőt egész koncepcióját sem. Az információs és kommunikációs technológiák az új feladatok végrehajtását lehetővé tevő eszközként és ösztönzőként jelennek meg a közigazgatás sokat emlegetett modernizációjának hátterében. A technológiai fejlődés, s ezen belül az IKT eszközök és megoldások fejlődése a 90-es évek közepétől rohamtempóban alakítja át a kormányzás struktúráit. A szerző elméleti megfontolások fényében vizsgálja meg közelebbről az IKT fejlesztését célzó parlamenti törekvések egyes kívánatos célterületeinek helyzetét és gyakorlati lehetőségeit.

A cikk letöltése (pdf)

Géró Katalin: Tudásmenedzsment a közigazgatási munkában

A tanulmány rövid elméleti bevezetés után áttekinti a tudásmenedzsment szerepét, lehetőségeit és feladatait az. elektronikus kormányzati munkában. A nyitott, átlátható és a jelenleginél hatékonyabb, produktívabb közszféra megteremtését célzó közigazgatási reformtörekvések a tudásközpontú gondolkodás, tervezés és működés gyakorlatának megvalósítását sürgetik. A szerző ismerteti a kormányzati front-office és back-office folyamatokat és felvázolja a tudásmenedzsment lehetőségeit, amelyek az információs társadalomban felhasználhatók a demokratizálódás és az állampolgár-formálás érdekében.
 

KIHÍVÁSOK

Juhász Lilla: Fordulat az Európai Unió elektronikus kormányzat politikájában

A huszonegyedik század hajnalán Magyarország fejlődési útját egy 25 tagállamból álló konglomerátum határozza meg, amely grandiózus terveket sző a világban betöltött vezető szerep megszerzésére. A tanulmány szerzője megállapítja, hogy az elektronikus kormányzati aktivitás terén mutatkozó csökkenő ütemű fejlődés Európa döntéshozóit az eddigi irányvonal átértékelésére késztette. Az elektronikus ügyintézés megvalósításában a tagállamok között tapasztalható különbségek a nemzetek fölötti politika erőit arra sarkallják, hogy a széttöredezettség helyett egységes politikai állásfoglalások és konkrét programok végrehajtása mellett szálljanak síkra. Kérdés azonban, hogy sikerül-e a saját kultúrával, identitással, ezeréves gyökerekkel és hagyományokkal rendelkező nemzetállamokat elkötelezetté tenni az információs társadalom ügye mellett.

KITEKINTÉS

Várostervezés és az e-kormányzat kiépítése Dániában
A dán tudomány-, technológia- és újítás-ügyi minisztérium által kiadott White Paper a szervezeti architektúra kiépítéséről. (Részletek.) Fordította: Gaugecz Ádám
(Ministry of Science, Technology and Innovation, Denmark: „White Paper on Enterprise Architecture”)

Konferenciafigyelő

Laptársajánló