A folyóirat digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával,

az eMagyarország Program keretében valósult meg.

Szalavetz Andrea: Új gazdaság, tudásgazdaság

A gazdasági fejlődést technológiai forradalmakra, új technológiát képviselő, új iparágak megjelenésére és fejlődésének dinamikájára visszavezető evolúciós elméletek reneszánszukat élik. Nem véletlen. Az információtechnológiai forradalom – legalábbis bizonyos fejlettségi küszöb fölötti országok körében – gyökeres változásokat hozott a gazdasági, társadalmi és üzleti környezetben, valamint az intézményrendszerben is. A közgazdaságtan statikus egyensúlyi elméleteivel, vagy a nagy gazdaság- és társadalomátalakító fejlődéselméletekkel szemben az evolúciós gondolkodásban a fejlődés nem valami felé irányul. Az evolúciós elméletek a változás és a fejlődés szelekciós és diffúziós mechanizmusait írják le, új minőség(ek) létrejöttét dokumentálják és értelmezik, de nem tartalmaznak utalást valamiféle végcélra, kívánatos állapotra. Új, nagy narratívák jelennek meg és váltják le lassan az előző narratívát – az evolúciós elméletek ezek törvényszerűségeit tárják fel.

A legújabb narratíva az információtechnológiai forradalom nyomán létrejött „új gazdaság”, az „intellektuális kapitalizmus” időszakáról szól. A közgazdasági elméletek művelői szerte a világon nagy erővel fogtak hozzá az új narratíva „felfejtéséhez”, szétszálazásához, dokumentálásához. Mint az gyakran előfordul, a világgazdaság központján kívül születő elméleti kérdések most is meglehetősen eltérnek azoktól a problémáktól, amelyeket az „új gazdaság” bölcsőjében, (az „új gazdaság epicentrumában” kifejezés képileg talán még szemléletesebb lenne) tárnak fel.

Az információtechnológia segítségével felzárkózni kívánó országok szempontjából az „új gazdaság” gazdaságfejlődési hozzájárulása a legfontosabb kérdés. Képes-e az információtechnológiai forradalom a világgazdaság központján kívül eső országok számára is kitörési, felzárkózási lehetőséget biztosítani? Milyen feltételek megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy a kis, nyitott és ma még kiemelkedő innovációs potenciállal rendelkezőnek mondott magyar gazdaság helyt álljon, sőt javítsa nemzetközi pozícióját a tudásalapú versenyben? Az Információs Társadalom jelen gazdasági különszámában Török Ádám és az Inzelt–Csonka–Forgács szerzőhármas tanulmányai tárgyalják ezt a kérdést, valamint erről szól a Chikán Attilával, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem rektorával készített interjú is.

Ahhoz, hogy megfogalmazhassuk, számba vehessük versenyképességünk előfeltételeit, tudnunk kell, mihez alkalmazkodunk. Mit jelent és milyen elméletekkel írható le az „új gazdaság” a fejlett világban, és milyen átalakulásokat hozott a gazdaságok különböző szegmenseiben? Erre Szabó Katalin, Szalavetz Andrea, Czakó Erzsébet és Székely-Doby András tanulmányai keresik a választ.

Az „új gazdaság” elméleti problémáival és az ebből következő gazdaságpolitikai teendők kidolgozásával foglalkozó szakemberek helyzete különösen izgalmas az új évezred elején, amikor a tőzsdei trendfordulat és az azóta is tartó recesszió a piaci lelkesedést immár fájdalmasan lehűtötte. Major Iván tanulmánya a visszaesés és az infokommunikációs szektor azóta is tartó stagnálásának okait tisztázza.

Az itt megjelent tanulmányok többsége tartalmaz néhány megállapítást és hipotézist arra vonatkozólag, hogy melyek azok az üzleti környezetben bekövetkezett változások és „új gazdaság”-törvényszerűségek, amelyek mindenfajta konjunkturális visszaesés és üzleti megingás ellenére tartósnak ígérkeznek. Ezek a hipotézisek egyúttal előrejelzik a további vizsgálódások irányát. Ha egy-két év múlva megjelenik majd egy hasonló gazdasági különszám, az abban összegyűjtött tanulmányok talán már a jelenleginél egzaktabb válasszal szolgálhatnak olyan kérdésekre, hogy melyek a technológia felzárkóztatási potenciáljának határai, és e potenciál növelésének eszközei.

Addig is, szeretettel ajánlom az Olvasó figyelmébe a folyóirat mostani számában összegyűjtött, bizonyára sokakat továbbgondolkodásra és vitára késztető tanulmánycsokrot.

Szalavetz Andrea

ÚJ GAZDASÁG – TUDÁSGAZDASÁG

Török Ádám: Az „Új Gazdaság” esélyei az átalakuló országokban

A cikk az „új gazdaság” gazdaságfejlődési hozzájárulását elemzi. Abból a megállapításból indul ki, hogy az „új gazdaság” máshogy tör utat magának egy fejlesztő és máshogy egy felhasználó országban, de azt is hangsúlyozza, hogy a világgazdaság jelentős része teljesen kimarad az „új gazdaság" fejlődéséből. Megvizsgálja, hogy az „új gazdaság” kiépüléséhez milyen technikai feltételek állnak rendelkezésre a világon, valamint, hogy az új évtized közepe felé milyen az „új gazdaság” gazdasági szerepe Magyarországon és a kelet-közép-európai térségben.

A cikk letöltése (pdf)

Major Iván: Az infokommunikációs szektor nemzetközi válsága – egy intézményi megközelítés

Az írás, az infokommunikációs piac tartós zavarait a szokásos, pénzpiaci magyarázatoktól eltérő megközelítésben, a piaci intézmények, a kialakuló piaci szerkezetek működési zavarainak, illetve a „kormányzati hibák” elemzése révén igyekszik magyarázni. Kiinduló hipotézise a következő: az 1990-es évek közepétől az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában – majd azt gyorsan követve Kelet-Közép-Európában – zajló piac-liberalizálás nem az „ösztönző szabályozás”, hanem sokkal inkább az „elrettentő szabályozás” elveit követi. Miközben a piacszabályozás a vállalatokat az egyenlő versenyfeltételek szempontjai szerint igyekszik kezelni, egyre inkább az egyenlősdi irányába hajtja a piacokat. Ennek következménye, hogy a vállalatok nem is „játszhatnak” más játékot, mint a monopolisztikus versenyt. A monopolisztikus verseny pedig szinte automatikusan leszorítja jövedelmezőségüket és így fejlesztési- forrás teremtő képességüket.

A cikk letöltése (pdf)

Inzelt Annamária, Csonka László, Forgács Irén: Félúton a tudásalapú gazdaság felé

Az nemzetközi innovációs rendszereket sokoldalúan összehasonlító, úgynevezett benchmarking programok módszertanát alkalmazva, a cikk a magyar innovációs képességet és teljesítményt nemzetközileg összehasonlítható mérőszámok alkalmazásával vizsgálja. A magyar gazdaságnak a kis OECD gazdaságokhoz viszonyított helyzetét a szerzők a „tudás előállításába történő befektetések”, „az új technológiák nemzetgazdasági szerepe”, valamint „az elért tudományos és gazdasági eredmények” innovációs mutatószámainak segítségével határozzák meg. Egybevetik a tendenciákat, igyekeznek megvilágítani az eltérések okait, illetve megmagyarázni az input és output jellegű mutatók alakulásának különbözőségét.

A cikk letöltése (pdf)

INTERJÚ

Tudásgazdaság Magyarországon – Chikán Attilával, a BKÁE rektorával beszélget Szalavetz Andrea

A beszélgetés témája, hogy vajon a magyar gazdaság „új gazdaságnak”, illetve tudásgazdaságnak tekinthető-e. Melyek a magyar gazdaság versenyképességének legfőbb tényezői és hiányosságai az információs- és tudásgazdaság korában? Szó esik az információs technológiai forradalom felzárkóztatási hatásáról, a feldolgozóipar, valamint az immateriális, tudásbázisú tevékenységek eltérő modernizációs hozzájárulásáról és természetesen a felsőoktatási rendszer problémáiról, kilátásairól.

KALEIDOSZKÓP

Szabó Katalin: A munkaviszonyok fellazítása

„A munka, amely évtizedeken keresztül a termelés talán legmerevebb, legnehezebben mozdítható tényezője volt, az utóbbi két-három évtizedben mozgásba jött.” A cikk azokat a változásokat elemzi, amelyeket az információs technológia idézett elő a munka világában. A távmunka típusainak, gazdasági-társadalmi jelentőségének bemutatása mellett, a cikk sorra veszi a stratégiai rugalmasságot biztosító egyéb foglalkoztatási módszereket.

Szalavetz Andrea: Hálózati szerveződés az „új gazdaságban” a világgazdaság centrumában és azon kívül

A cikk az értéklánc-alapú hálózatosodást veszi nagyító alá. Az első fejezet arra a kérdésre keresi a választ, hogy az információs technológiai forradalom elősegítette-e, hogy a világgazdaság centrumán kívül fekvő országok gazdasági szereplői globális hálózatokba integrálódjanak. A második fejezet rámutat arra, hogy bár a világgazdaság centrumán kívül fekvő néhány ország sikeres hálózatosodásos modernizációt hajtott végre, gazdasági szereplőik globális vállalati hálózatokba integrálódtak; a hálózati szerveződés az ő esetükben mégsem vezetett az új üzleti modell vállalati-hálózataira jellemző, minőségi jegyek kialakulásához, a kooperatív, bizalomra és kölcsönösségre épülő, kevéssé hierarchikus, horizontális szerveződésű kapcsolatok térhódításához.

OLVASÁS KÖZBEN

Czakó Erzsébet: Hová tűnt a csoda? Az „új gazdaság” néhány tanulsága a vállalati szféra számára

A cikk az infocom technológiára épülő gazdasági modell és az új üzleti modellek megjelenése szempontjából, vállalati „alulnézetből” tárgyalja az „új gazdaság” megjelenését és hatásait. Bemutatja a vállalati szféra működési környezetét érintő, tartósnak ígérkező hatásokat.

Székely-Doby András: Az „új gazdaság” az Egyesült Államokban. Egy makroszintű megközelítés

A cikk az „új gazdaság” fogalmát az Egyesült Államok gazdaságának (különös tekintettel az IT-iparágakra) és technológiai fejlődésének tükrében járja körül. Áttekinti az „új gazdaság” nemzetközi szakirodalmát, az eltérő és egymást kiegészítő értelmezéseket. A szerző amellett az értelmezés mellett teszi voksát, amely szerint azért beszélhetünk „új gazdaságról”, mert páratlanul átfogó módon terjedt el az új technológia, amely immár a gazdaság teljes keresztmetszetét áthatja. Ebből az értelmezésből kiindulva, input–output táblák segítségével mutatja be az információs technológia elterjedését a gazdaságban. Elemzéséből kiderül, hogy a változások az újratermelési folyamat szinte minden vonatkozásában éreztették hatásukat.

RECENZIÓ

Szalavetz Andrea: „Szép új világ” a feldolgozóiparban.

Kocsis Éva–Szabó Katalin: Személyes tömegtermelés.

Digitális paradicsom, vagy falanszter?

Oktatási Minisztérium, Budapest, 2002

LAPTÁRS- AJÁNLÓ

KONFERENCIAFIGYELŐ