Copyright ©
2004
INFONIA Alapítvány
| Információs Társadalom
folyóirat - archívum 2001. I. évfolyam 1. szám
A folyóirat digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával, az eMagyarország Program keretében valósult meg.
A teljes szám letöltése egyben (pdf)
Beköszöntő
A folyóirat “küldetésnyilatkozataként” felfogható szerkesztői bevezető a lap céljainak, terveinek és elveinek áttekintése mellett a hazai lap-elődök méltatására is kitér.
Klasszikusok
Daniel Bell: Az Információs társadalom társas keretrendszere Az információs társadalom szakirodalmi termése – ha nem is Daniel Bell köpönyegéből nőtt ki – de alig hozott témájában és tartalmi összetettségében újat az itt közölt klasszikus tanulmányához képest. Ebben Bell az információs korszak gazdasági, politikai és kulturális metszeteinek a rendelkezésére álló hagyomány alapján történő legteljesebb áttekintő elemzését végzi el, elsőként felismerve számos releváns gondolkodó ezirányú jelentőségét, iránymutató módon használva a később általánosan elterjedt, de ekkor még “kísérleti szakaszban” lévő alapfogalmakat.
Elmélet/Történet Z. Karvalics László: Bevezető az információs társadalom tudománytörténetéhez A lap főszerkesztője az információs társadalom majdani tudománytörténetéhez készített rendszerező előhangot. Felvázolja azt a háromdimenziós teret (a vizsgált Tárgyakkal, a megközelítés-módok Tengelyeivel és az ezekhez szükséges Tudományokkal), amelyben az információs társadalom három narratívája formálódik. Végül – régi adósságot törlesztve – az információs társadalom fogalomtörténetének kezdeteit keresve Japánba vezet, első nagyhatású teoretikusaként pedig Tadao Umesao portréját rajzolja meg.
Phil Agre: Új európai kutatások az információs társadalomról A szerző kísérletet tett arra, hogy egy, a legújabb európai kutatásokat felölelő, jegyzetekkel is ellátott bibliográfiát állítson össze. A rövid könyvismertetők előtt az európai és az amerikai információs társadalommal kapcsolatos kutatások ellentmondásainak és eredményeinek rövid összefoglalása olvasható. A kritikai igényű írás rávilágít az eltérő kutatási módszerek hiányosságaira, illetve szembeállítja az amerikaiak és az európaiak módszertanát, hozzáállását és eredményességét az információs társadalommal kapcsolatos kutatásokban.
Kaleidoszkóp
Serge Proulx: Az informatikai eszközök társadalmi konstrukciója: adalékok a technikai eszközök használatának etnográfiájához A szerző konstruktivista megközelítésében a technikai - s így az informatikai - eszközök nincsenek meghatározott formában, a priori megkonstruálva, hanem magukon hordozzák azon társadalmi viszonyok lenyomatát, amelyekbe használatuk során kerülnek. A használat etnográfiájának tanulmányozása a kulcs a társadalmi konstrukciós folyamat - beleértve az újítást is - megértéséhez.
Karácsony András: Invidualitás a nomádok földjén Az új kommunikációs módok megjelenése (s ilyen az Internet világa is), mindig aktuálissá teszi az alábbi két kérdést: mennyiben lehetséges az individualitás kifejeződése, illetve mennyiben vagyunk képesek kommunikációs partnereink individualitását megragadni? A tanulmány ennek a problémakörnek néhány összefüggését vizsgálja.
Olvasás közben
Molnár Szilárd: Az információs társadalom és a társadalmi kapcsolatok csoportszintű tőkéjének válsága A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a társadalmi tőke fogalmának alapos áttekintése után felsorakoztassa azokat a kutatási eredményeket, és érveket, amelyek azt mutatják be, hogy az elektronikus hálózatokon keresztüli kommunikáció elősegítheti a társadalmi tőke egyes elemeinek felhalmozását, generálását. Amellett foglal állást, hogy az Internet használata ugyan közvetett módon, de kedvező hatással van az egyének kommunikációs kompetenciájának erősödésére, a “közösségi elkötelezettség” attitűdjének, valamint a “részvételi tőke” erősödésére. Mindez nagyban elősegítheti az utóbbi évtizedekben hanyatlásnak induló kisközösségi szerveződések, a civil társadalom fennmaradását, erősödését.
Szemle
Szeli Katalin: A mobil információs társadalom kutatási programja 2001 elején meglepő eredményeket felvonultató kutatássorozat indult a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének irányításával, melyeket eddig két kötetben tártak a nagyközönség elé. A kutatás a XXI. század kommunikációját vizsgálja filozófusok, pszichológusok, közgazdászok, tudománytörténészek, politológusok és nyelvészek bevonásával. A Nyíri Kristóf professzor által vezetett vizsgálódások arra keresnek választ, hogy az Internet és a mobil telefon egyre terjedő használata hogyan alakítja át az életet az egyén, illetve a társadalom szintjein.
Konferenciafigyelő
Rovatunkban a következő negyedév - az információs társadalom témakör szempontjából jelentősnek tekinthető - nemzetközi konferencia-terméséből válogattunk.
Első Nemzetközi IT és Információ s Írástudás Konferencia(1st International Conference on IT & Information Literacy) http://www.iteu.gla.ac.uk/itilit/ Helyszín: Glasgow Időpont: 2002. 03. 20-22. A konferencia célja az információ-technológiai ismeretek és az információs kézségek sajátosságának elemzése. A rendezvény keretein belül szó esik majd e két irányvonal egymáshoz való közeledésének jellegéről is, valamint annak megvitatásáról, hogy hogyan lehet ezt a folyamatot az oktatás területén is előmozdítani. Korunkban egyre nagyobb az információbőség. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a diákok, a tanárok, az alkalmazottak, a vállalatvezetők, illetve mindenki egyaránt hatékony információ felhasználóvá váljon. Mindezidáig két szemszögből vizsgálták a helyzetet. A két irányvonal között azonban egyre nagyobb az átfedés, gondoljunk csak az oktatásra. Az Első Nemzetközi és Információs Ismereti Konferencia elsősorban az IT szolgáltatások és a könyvtárak szemszögéből vizsgálja a vitatott kérdést. A konferencián programbeszédet mond Bill Nisen, az E-Intézet nevében (E-Institute), amely a Glasgow-i Egyetem és a Strathclyde-i Egyetem együttes vállalkozásában igyekszik Skóciát felkészíteni az új gazdaság vezető pozícióiért folytatott küzdelemre.
Az új információs rend és az archiválás jövője (The New Information Order and The Future of the Archive) http://www.ed.ac.uk/iash/future.events.html Helyszín: Edinburgh Időpont: 2002. 03. 20-23. Mi az archiválás jövője? Erre a kérdésre keresnek választ a könyvtárosok, a kurátorok, a levéltárosok, a kiadók, a könyvkereskedők és a tudományos szakemberek összehívásával a márciusban megrendezésre kerülő skóciai konferencián. Az elmúlt évtizedben lezajlott elektronikai ro bbanás hatására az információgyűjtés jellege és lehetőségei egyaránt megváltoztak. Ma már könyvtárak, múzeumok, illetve galériák anyagához is – részben vagy egészben – hozzá lehet férni az Interneten. A kiadóiparban teljes a káosz az elektronikus terjesztésre való átállás miatt. Az Internet nyújtotta új források – online megjelentetés, email, tudományos listák, új adatbázisok létrehozása – forradalmasították a tudományos kutatómunkát is. Az E-kereskedelem hatására a kiskereskedelmi könyvpiac is átalakulóban van. Mindezek után napjaink egyik kiemelt kérdésévé vált az archiválás jövője.A konferencia előadói között szerepel Peter
Jaszi, a jog professzora, Amerikai
Egyetem
Cyberkultúra - egy kialakulóban lévő tudományterület feltérképezése (Critical Cyberculture Studies Studies: Mapping an Evolving Discipline) http://www.otal.umd.edu/amst/cwg/call2002.html Helyszín: Maryland Időpont: 2002. 04. 26-27. A Cyberkultúra Munkacsoport (Cyberculture Working Group, továbbiakban CWG) rendezvényének célja a "cyberkultúra mint tudomány" fogalmának tisztázása, illetve kutatási területének meghatározása. A témakör iránt érdeklődő szakemberek számára fontos, hogy ez a terület is diszciplínává nője ki magát. Ezért a CWG munkacsoport ezen tudományterület iránt érdeklődő tudósok jelentkezését várja a cyberkultúra, mint tudomány jövőjének megvitatására. A tavalyi konferencián David Silvers előadásában már szó volt a kultúra területén dolgozó tudósok felelősségéről a tudományos alapokon álló cyberkultúra kialakulásában. A rendezvény résztvevői várhatóan választ kaphatnak további érdekes kérdésekre is: Hogyan fogjuk fel az Internet vizuális jellegét, főleg az új média-technológiákat felhasználó művészeti ágakkal és művészekkel kapcsolatban? Milyen térbeli hatásai és vonatkozásai vannak a “cyberspacenek”? Végül: milyen alapokra épül a tudás olyan kultúrákban, amelyek erősen függenek az elektronikus kommunikációtól?
Sunbelt Konferencia a társadalmi hálózatról (Sunbelt Social Network Conference – To Live is To Network – To Network is To Live/Sunbelt XXII) http://csu1.spcomm.uiuc.edu/Projects/SunbeltXXII/Announcement.htm Helyszín: New Orleans Időpont: 2002. 02. 13-17. A konferencia a társadalmi hálózati elméletek, módszerek, és alkalmazások megvitatásának egyik legnagyobb fóruma lesz, lehetőséget adva a fiatal és tapasztalt társadalomtudományi és viselkedéselméleti szakembereknek, és a társadalmi hálózatok iránt érdeklődőknek, hogy találkozzanak és megosszák egymással a kutatási és a gyakorlati tapasztalataikat.
Nemzetközi konferencia az információs technológiáról és a tanárok továbbképzéséről (Society for Information Technology and Teacher Education - SITE 2002) Helyszín: Nashville, Tennessee Időpont: 2002. 03.18-23. A SITE 2002 konferencia szervezői az információs technológiai ismeretek továbbadásával és alkalmazásával kapcsolatban szeretnének útmutatót adni mindazok számára, akik iskolai dolgozók továbbképzésével foglalkoznak.
Nemzetközi World Wide Web Konferencia (WWW2002) (The eleventh International World Wide Web Conference) Helyszín: Honolulu Időpont: 2002. 05. 07-11. A kormányzati- és az ipari szektor, illetve a tudomány területének kutatói találkoznak, annak érdekében, hogy meghatározzák és pontosítsák a hálózati technológiákban elért legfrissebb eredményeket.
Laptárs-ajánló
New Media & Society (http://www.new-media-and-society.com/) 2001. szeptember On the edge: cultural barriers and catalysts to IT diffusion among remote and marginalized communities
Charles Ess and Fay Sudweeks
(Challenges and opportunities in introducing information and
communication technologies to the Kelabit community of north central Borneo) Firstmonday.org (http://firstmonday.org/)
"I don't watch TV to like learn anything": The
Leisure Use of TV and the Internet Object Lessons: Critical Visions of Educational Technology Suzanne de Castell, Mary Bryson, and Jennifer Jenson Technological and Social Drivers of
Change in the Online Music Industry TechKnowLogia (http://www.technologia.org/) 2002. január-március Academy for Educational Development Eric Rusten, Digital Satellite Radio for International
Development Designed for the Dumpster, Outdated Computers
Bring Hope & Progress to Disadvantaged Communities ThinkCycle at M.I.T. : Sharing
Distributed Design Knowledge for Open Collaborative Design
NetFuture (http://www.netfuture.org) 2002. január
Ecological Conversation Wildness, Anthropocentrism, and Deep Ecology Steve Talbott
Terminal 85 (http://www.terminal.sgdg.org/) Some Thoughts about Interactions between
Communication and Globalization The Digital Network : a TechnoPolis SysOp The Information Society: Atopic Uchronia in the
Service of an Ideology Talking about Communication and Information Technologies at the Firm Level: the Third Industrial Revolution ? Thomas Lamarche From Interconnections to the Internet: Some Analysis Tools of Speeches about the Computerized Control Daniel Naulleau Information, Communication &Society (http://www.infosoc.co.uk/) Vol. 4, Num 2, Summer 2001
Cultivating society's civic intelligence: patterns for a new 'world brain'
Web
pages, authors and audiences: the meaning of a mouse click
Information technology and the character of contemporary life
External aids for social memory
Harold
Innis and 'The bias of communication'
E szám a
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága által az INFONIA
kiadói programja számára nyújtott támogatás révén jelenhetett meg. |
