Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Munkatársak

Vendégkönyv

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

A tartalomból

Archívum

Impresszum

Megrendelés

Kapcsolat

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

Információs Társadalom folyóirat - egy folyóirat legjobb írásai

Samuel D. Warren és Louis D. Brandeis: A magánszférához való jog (2005/2)

Majtényi László (egyetemi docens, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa) ajánlására:

"Szinte érthetetlen, hogy, ha jól tudom, Samuel D. Warren és Louis D. Brandeis nagyhatású tanulmánya (Brandeis Lewis D.-Warren Samuel (1890) The Right to Privacy, 4 Harvard Law Review 193/1890.) soha nem jelent meg korábban magyarul. Pedig ez a tanulmány az információs privacy irodalmának elsőszámú klasszikusa, amely megváltoztatta a megfigyeltetés miatti félelmünk jogi kultúráját. A cikk bizonyítja, hogy a mindenütt jelenlévő rosszindulatú kukkolóknak csak egyike az állam. Warren és Brandeis két további veszedelmet neveztek meg: a gonosz pletykát és a technikai fejlődést. A technológia fejlődésétől e cikk megjelenése óta féltjük a magánélet szabadságát.

A tanulmány keletkezésének körülményeihez érdekes és fontos adalékokkal szolgál Simon Éva tanulmánya¹ is, és ezzel a folyóirat újabb dicséretre tarthat igényt. Egy még fordításban is igen nehéz szöveghez értő magyarázatot illesztett.

A Jog a magánszférához látszólag egy immár távoli kultúráról ad hírt, valójában két fontos gondolatot képvisel. A képviselt viktoriánus kultúra, középpontjában a hölgyek (vagy mondjuk így: dámák) tiszteletével, alig elviselhetően avítt², de ehhez több rendkívül fontos jogi-elméleti újítás és az információs társadalom veszélyes technikai újításainak jogi következményeinek felismerése társul, valamint a bulvársajtóval szembeni mély ellenszenv is. Szemléletével sok évtizeddel megelőzte a kort, melyben íródott. Továbbá itt kezdődött az a folyamat, mely kiemelte a magánéletvédelmet a tulajdonvédelem világából és ezzel a jog elindult azon az úton, mely az emberi lény belső világának, önrendelkezésének elismerésével, jogi univerzumot alkotott."

1. Simon Éva: Egy XIX. századi tanulmány margójára Információs társadalom 2005. 2.szám 32-43.o.

2. "Ha egy nő arcképét a hozzájárulása nélkül nem szabad fotográfiai úton sokszorosítani, még kevésbé lenne megengedhető arcának, alakjának vagy viselkedésének grafikai eszközökkel történő ábrázolása, ami otromba és züllött képzeletvilágok igényeinek megfelelően kiszínezhető." Uo. 25.o.
 

vissza